A 37 éves Neil egy különleges idegrendszeri problémától szenvedett, ami a hétköznapi zajokat is elviselhetetlenné tette számára. Végül már egy bentlakásos intézetben kezelték, ám elszökött, és egy metró alá ugrott.
A mizofónia egy igen ritka idegrendszeri kór, amely a betege életét - a tünetek erősségétől függően - elviselhetetlenné teszi. Teljesen hétköznapi hangok olyan láncreakciót indítanak el az ebben szenvedő emberben, ami dührohamhoz vagy pánikrohamhoz vezet.
Ilyen hang lehet a járás, a lélegzetvétel vagy rágás hanja is, és sokszor kontrollálhatatlan agresszió tör elő a betegből a "zajt" keltő másik ember iránt.
A 37 éves ausztrál Neil Carter hosszú évek óta küzdött a mizofóniával, és állapta miatt kialakult nála a depresszió is.
Hiába volt mellette felesége, Lucy, aki közös gyermeküket várta, az informatikus többször is kijelentette, hogy számára nincs megoldás. Szinte álladóan fülhallgatóval közlekedett, hogy minél kevesebb hang jusson el hozzá a külvilágból, ám ez sem jelentett túl nagy könnyebbséget, ráadásul a füleit is kikészítette az állandóan hordott szerkezet, írja a Daily Mail.
Pszichiátere szerint többször is felvetette az öngyilkosság gondolatát, ám mindig arra jutott, hogy nem akarja eldobni magától az életet.
- Az egyik alkalomal azt mesélte, hogy a bátyja partiján volt, ám elviselhetetlen volt számára a zaj. Úgy érezte, hogy problémájára nincs megoldás, és képtelen lesz ellátni így a családját, de küzdött érte.
Az antidepresszáns gyógyszerek nem segítettek állapotán, így orvosa egy bentlakásos intézetbe küldte, a roehamptoni Priory Klinikára. Neil beleegyezett az ottani gyógykezelésbe, ám nem sokkal később elszökött az intézetből és a Turnham Green metróálloműson a szerelvény alá vetette magát.
Jelenleg bírósági eljárás során próbálják tisztázni, hogy orvosainak illetve a klinikának mekkora a felelőssége Neil halálában.
