Hűtlenség után végre hűséget érez Növényi Norbert, aki erről Házam című versében ír. Nem, nem tévedés, a kötött izomzatú egykori sportoló valóban rímekben örökíti meg érzéseit.
Növényi Norbertnek közel kétszáz vers született már, ez idáig azonban a szűk környezetén kívül mégsem tudott senki a költészet iránt érzett szenvedélyéről. A szerény rímfaragó a Borsnak is megmutatta néhány szerzeményét.
– Nem tartom én magam költőnek – kezdte a egykori sportoló. – Néha rám jön, és akkor elkezdek írni. Leginkább esténként szoktam, amikor a család már alszik és egyedül maradok.
Az olimpiai bajnok birkózó nem emlékszik, mikor született az első vers, de már gyerekkorában is próbálta az érzéseit strófákba szedni, de akkor mélyült el igazán a költészetben, amikor Gór Nagy Mária Színitanodájának tanulója volt. Kollégái ösztönözték az írásra.
– Régen egy füzetbe gyűjtöttem, most már a számítógépbe gépelem. Körülbelül kétszáz vers jött össze. Nincs kedvenc versem vagy olyan, amit fontosabbnak tartanék a másiknál, az igazat megvallva, nem is tudom őket fejből. Változó, hogy miről írok, hogy mi ihlet meg.
Amikor nosztalgiázom és a szüleim jutnak eszembe, akkor az emlékekről, ha a gyerekekre nézek, akkor róluk, de azt is versbe öntöttem, amikor egy kutya megtámadta az én kutyámat – magyarázta a hobbiköltő, aki barátai arra buzdítanak, hogy ne várjon tovább, s adja ki az első verseskötetét.
– Ugyan elkezdtem már rendszerezni a verseket, de még nem tudom, hogy mi legyen velük. Néhányat már megosztottam a közösségi oldalamon és csupa jó visszajelzést kaptam, aminek örülök. Úgy tűnik, nem is olyan rosszak, mint hittem – mondta az 56 éves Növényi, akinek Vörösmarty, Petőfi és Dsida Jenő a kedvenc költője.
Házam
Házam a váram, mint szép világ
Benne lakni nekem meghitt boldogság
Oda mindig jó érzéssel megyek haza
Nem engedi, hogy egyedül legyek soha
Nem nézem, másnak mije van
Nincs a közelében hegy vagy patak
Csak egy kicsi ház ez, amiben élek
Ahol minden nap nyugovóra térek
Boldog vagyok ajtaján belépve
Boldogabb, mint aki egy palotába lép be
Jóságnak és szeretetnek sok morzsáját adja
Kemény időkben igaz ajándék számomra
Kertemben virág ontja friss illatát
Udvarom gyönyörű természet hímezte át
Hallani madarak trillázó énekét
Behozza lelkemnek áldásos békéjét
Úgy érzem szemem könnyben ég
Rám vetíti fényét a tiszta ég
Elbújik reggelente a sok ragyogó csillag
Kertemben állva csúf világ elillan
Ház miben élek otthonom
Ismeri minden titkom és nyomorom
Bárkitől veszni erőm fogytáig nem hagyom
Áruló indulatokat tőlem távol hagyom
Nekem álom életrekelése e kicsi ház
Melyben állandó vendég a jókedv és kacagás
Sok hűtlenség után a hűség is kijár
Házamban vendégségbe csak a béke és szeretet jár
