

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsMagyarország építészeti arculatának egyik legkülönlegesebb vonása a neves pécsi gyár öröksége, így a legszebb Zsolnay-épületek felfedezése közben egyúttal a hazai kézműves zsenialitás nyomába is eredünk. Az egykori Monarchia területén több mint kétszázötven olyan építmény díszelgett, amelyen megjelentek a gyár egyedi kerámiái, és ezek a műemlékek ma is hirdetik a pécsi üzem világraszóló sikereit.

A márka felemelkedése mögött Zsolnay Vilmos kísérletező szelleme állt, aki 1863-ban vette át a családi manufaktúra irányítását. Az ő innovációi, mint az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert porcelánfajansz, alapjaiban határozták meg a gyár jövőjét. Később a tartós pirogránit és a különleges fényű eozinmáz tette lehetővé, hogy a korszak legnagyobb építészei, például Lechner Ödön vagy Steindl Imre, ékkövekké varázsolják a főváros és a vidéki városok palotáit. Ebben a munkában az egész család részt vett, hiszen Vilmos gyermekei is hozzájárultak a jellegzetes formakincs és a védjegy kialakításához.
A következőkben bemutatjuk a legszebb Zsolnay-épületeket, ahol a leglátványosabb formában maradt ránk ez a páratlan kerámiadíszítés.
Az Üllői úti Iparművészeti Múzeum Lechner Ödön legfontosabb alkotása, amelynek hullámzó vonalait és keleti hatásokat idéző tetőzetét szinte teljes egészében színes Zsolnay porcelán borítja. Az épület leglátványosabb eleme a smaragdzöld és aranysárga mázas cserepekkel fedett kupola, amely messziről hirdeti a magyar szecesszió és a pécsi gyár technológiai kiválóságát. A homlokzaton és a belső terekben is megjelenő díszítőelemek a tartós pirogránit és a különleges fényű eozinmáz alkalmazásával váltak a hazai építészeti örökség legszebb példáivá.

A Gellért gyógyfürdő belső terei a magyar szecesszió igazi ékszerdobozai, ahol a falakat és a medencék peremét lépten-nyomon türkizkék és smaragdzöld árnyalatokban pompázó Zsolnay-burkolatok díszítik. A férfiosztály egykori medencéjénél és a főcsarnokban megcsodálható eozinmázas díszítőelemek a víz tükröződésével együtt különleges, már-már földöntúli atmoszférát teremtenek a látogatók számára. Az épületbelsőben elhelyezett aprólékos kerámiafigurák és az íves falfelületek burkolata a pécsi gyár technológiai tudásának és művészi igényességének egyik legmaradandóbb emléke.

A budapesti Központi Vásárcsarnok tetőzetét borító színes Zsolnay-cserepek a funkcionális kereskedelmi épületet igazi építészeti nevezetességgé emelik, amely a főváros kulináris központjaként is hívogató látványt nyújt. Az élénk kerámiák árnyalatai a magyar táj színeit idézik, és úgy lettek kialakítva, hogy ellenálljanak a helyi éghajlat viszontagságainak, miközben meleg esztétikát kölcsönöznek a hatalmas csarnoknak. Ez a különleges tetődíszítés tökéletesen példázza, hogyan válik a pécsi gyár művészete révén egy vásártérből világszerte elismert kulturális és vizuális jelkép.

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb és legkülönlegesebb művészeti központja, ahol tizenöt védett műemlék és közel száz köztéri szobor őrzi a gyár egykori dicsőségét. A látogatók festői parkok és sétányok mentén fedezhetik fel a család történetét bemutató állandó kiállításokat, miközben lépten-nyomon a világhírű kerámiatárgyak színes birodalmában érezhetik magukat. A negyedben a történelmi örökség mellett kortárs galériák, kézműves boltok és hangulatos kávézók várják a kikapcsolódni vágyókat, így az egykori gyárterület ma is élő, lüktető kulturális helyszín.

A kecskeméti városháza szintén Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján született meg a „modern és magyaros” stílus első igazi remekműveként, amelynek tetőzetét és díszítőelemeit teljes egészében a pécsi gyár szállította. Az épület homlokzatát gazdagon díszítik a Zsolnay-féle majolikák és pirogránit elemek, amelyek a nemrégiben történt felújítás után ismét eredeti pompájukban ragyognak a főtéren. A „tündérpalotaként” is emlegetett építmény különlegessége a 350 ezer darab színes kerámiacserép, amelyek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakmai felügyelete mellett kapták vissza ragyogó megjelenésüket.

Kiskunfélegyháza városházája Vas József tervei alapján öltött formát, akinek halála után Morbitzer Nándor fejezte be az impozáns építkezést. A homlokzat gazdag díszítését és a tetőhéjazat színes majolikáit a Zsolnay-gyár szállította, különleges karaktert adva ezzel a főtérnek. Az elkészült épületet a kortársak találóan úgy jellemezték, hogy tornyosan és cifrán áll a város közepén, akár a puszta virága.

Nézd meg videón is a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.