Ő volt, aki mindent vitt. Noha nem nyert valóságshow-t, egyedüliként használta ki azt a bizonyos mindenkit megillető tizenöt perc hírnevet és lett önkéntelenül is az életünk része. Szembenéz velünk a tévéképernyőn, fülünkbe mászik a nótáival, újságok címlapjairól köszön vissza. A Majka-jelenségről beszélgetünk Majoros Péterrel.
1. Két kérdés erejéig játsszunk el a „mi lett volna, ha”-val kezdődő mondatokkal! Mit gondol, most hol tartana, ha annak idején nem jelentkezik a ValóVilágba?
Fogalmam sincs. Annyi bizonyos, hogy nem jó irányba tartana az életem, viszont nem hiszek másik útban. Szerintem az, hogy valaki azt csinálja, amit csinál, előre meg van írva.
2. Illetve mi lenne mostanság önből, ha történetesen egy gazdag belvárosi ügyvéddinasztia sarjaként lát napvilágot?
Ha tényleg eljátszunk ezzel a gondolattal, akkor azt kell mondjam: bennem mondjuk minden megvan ahhoz, hogy pont ügyvédként sikeres legyek. Biztos nagyon sok pénzt keresnék, de ez nem izgatna, mert már eleve úgy nőttem volna fel és természetesnek tűnne.
3. Az Ön eddigi életútja tényleg hihetetlen. Mélyszegénységből érkező csóró, lopott ruhákkal seftelő nímand, mára sikeres dalszövegíró, egy még sikeresebb zenés formáció szólistája, kilenc alkalmazottat foglalkoztató cég tulajdonosa, remek pókerjátékos, kereskedelmi televíziók jolly jokere. Mondja, mi a Majka-jelenség titka?
Azért ez elsőre jól hangzik, de kicsit szétbontva már nem csak az én sikerem. Rengeteg emberrel dolgozom együtt, akinek nagy része van a karrierem építésében. Én viszont remekül értek ahhoz, hogy meglássam azt, ami ebben a szakmában a legfontosabb, ez pedig felülír minden képességet, időnként még a tehetséget is. Ez pedig a dolgokra való rálátás úgy, hogy tudjam, az embereknek mi kell. Lehet, ez a jó emberismeretből származik, de szerintem ez a legfontosabb tulajdonságom.
4. Ön gengszterrapben utazik. A hallgatói ennyire tudnak azonosulni esetenként olyan életérzéssel, ami teljesen idegen számukra? Önök az utca hiteles hírmondói, vagy ez csak show-business, esetleg szimpla parasztvakítás?
Szerintem ezt a kérdést másnak szerette volna feltenni. Én nem utazom gengszterrapben! Mi azt mondjuk, ami van! Fekete van meg fehér. Ez nekünk fontos. De ennek semmi köze a gengszterraphez.
5. A szövegeiben szegénységről, mellőzöttségről, utcai bűnözésről, munkanélküliségről, kábszerről „szövegel”. Nyilván a múltjából is merít. De vajon még meddig maradhat hiteles? Öt év múlva mire fog építeni?
Ez viszont teljesen jogos kérdés! De azt hiszem, erre a választ a külföldi nagyok adják meg. Snoop most már egész másként éli meg a zenét, mint mondjuk húsz éve. És mégis jó tud maradni. Szerintem pont az lenne vicces, ha még negyvenévesen is ugyanazokról a dolgokról énekelnénk, mint húszévesen. És ahhoz, hogy véleményünk legyen a világról, nem kell feltétlenül minden percben benne élnünk. Politikus se vagyok, mégis van véleményem róluk. Focista szintúgy nem.
6. A közvetlen környezetében és a vállalkozásában is nagyobb részt ózdiakkal vette körül magát. Nem akarom a gengszterhúrokat pengetni, de ők a bizalmi emberei? A holdudvara? Vagy ennyire bizalmatlanná vált a nem ózdiakkal szemben az évek során?
Holdudvar! (nevet) – nekem erről pocakos pénzeszsákok jutnak eszembe, akik kalauzhalként úsznak a cápa alatt. Nem! Ők ismerősök, ismerősök ismerősei, akikkel nagyon jóban vagyunk, de időnként biztos nem szeretnek, mert sokat követelek tőlük. De egyébként szeretjük egymást.
7. Naptára zsúfolásig telve fellépésekkel. Tényleg, szokott skálázni, mielôtt színpadra lép? Nem félti a hangját?
Hangom nem volt sosem, ezért nem kell félteni! Nekem jót tesz, ha rekedt vagyok, sármos (mosolyog). De ezt lehet, csak én gondolom így.
8. A Facebookon elképesztő mennyiségű követője akad. Jelenleg 206 ezernél tart a számuk. Még nem környékezték meg politikai pártok?
De, engem is megkörnyékezett a politika, de én inkább maradok független. Nem szeretném, ha a jövőben a sikerem vagy az egzisztenciám az aktuálpolitikától függne. De tudja, az előbb már mondtam: véleményem az van.
9. Ön nem megy a szomszédba nyilvános üzengetésért, némi adok-kapokért. Legutóbb Deutsch Tamással keveredett perpatvarba. Ha „kóstolgatják”, azonnal visszaüt?
Nem engedem, hogy bántsanak, és ha méltó rá az ellenfél, visszaütök. De van olyan is, aki csak azt hiszi magáról, hogy ellenfél, az ilyeneknek inkább a legfájóbb pontjukat támadom: leszarom őket.
10. Szerepelt a Heti hetesben, majd önként távozott. „Akadnak olyan értelmiségi nézők, akik még mindig az ózdi valósághőst látják benne, és úgy gondolják, hogy nem való a Heti hetesbe” – írták akkoriban. Mit gondol, még meddig kell bizonyítania?
Nagyon jól éreztem magam a Heti hetesben, isteni embereket ismerhettem meg közelebbről, hálás vagyok ezért! Ám az igaz, hogy az ideológia, amit képviselnek, nem feltétlenül egyezik az enyémmel. Ebben semmi baj nincs. És mivel ők sokkal képzettebb emberek, mint én, és rutinosabb játékosok, nekem jobb, ha csak a tévén keresztül maradok hűséges Heti hetes-rajongó. Azért azt elmondanám, hogy szerintem nagyon kéne abba a műsorba egy másik hang. Pont mint a Hír Tv-ben is. Szerintem attól lesz egy beszélgetés élvezhető és progresszív, ha sokfajta vélemény hangzik el, és nem egymást erősítjük.
+1. Tíz év múlva, ha újra leülök önnel beszélgetni, mit gondol, ki fog velem szemben ülni? Egy médiacápa? Zenei producer? Egy sikeres étteremlánc tulajdonosa? Esetleg mindhárom egy személyben?
Én! Ez a legfontosabb, és ez az egy biztos.
