Titokban segíti Détárt Rékasi

Évadbúcsúztató volt tegnap a József Attila Színházban: az igazgató, Nemcsák Károly ünnepi beszédben köszön­te meg a színészek munkáját. Az eseményen természetesen megjelent a társulat két tagja, Détár Enikő és Rékasi Károly is.

A válófélben lévő házaspár azonban mintha ügyelt volna arra: távolságot kell tartaniuk egymástól. Enci az első sorok egyikének szélén foglalt helyet, míg Károly a legutolsó szélén, egy oszlop „árnyékában” húzta meg magát.

Nem volt viszont jelen Pikali Gerda, akinek a pletykák szerint köze lehet a pár válásához. Információink szerint ő éppen máshol próbált.

A beszédet közös éneklés, majd ünnepi ebéd követte a színház emeletén, ahonnan legnagyobb meglepetésünkre elsőként Détár Enikő és Rékasi Károly távozott, igen sietősen – ekkor már együtt. Mintha nem csupán valahová vagy valamiért sietnének, hanem valami elől.

Huszonkilenc év házasság, a gyermekek, a közös sikerek, vállalkozások, tervek és álmok ugyanis nem húzhatók át egyetlen tollvonással. Egy közös döntéssel, a válással sem. Így joggal érezhettük úgy, hogy az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába kerülő Rékasiék mintha még mindig szinte csak egymásra támaszkodhatnának ebben a nehéz helyzetben. Kiszolgáltatva a kíváncsi tekinteteknek, a folyton őket ostromló újságíróknak.

A Bors fotósának már csak a parkolóban sikerült utolérnie őket. Amit ott láttunk, az alapján kiderült: Rékasiék emberséges viszonyt ápolnak egymással.

A Barátok közt Barta Zsoltjának így természetes maradt az is, hogy kérés nélkül segít kitolatni Enikőnek a parkolóból: beült volt párja autójába, hátratolatott a szűk helyről, majd kiszállt, átadta a volánt. Hogy ezt ­kö­vetően külön autóban, külön utakon, de egymást nem szem elől tévesztve folytathassák útjukat.

Ma este azonban – az évadban utoljára – még bárki megtekintheti a kitűnő színészpárost A Rózsák háborúja című darab két főszerepében. A sors vagy a véletlen? A mű első olvasatra mintha csak Détárék életéről szólna.

„Minden válás valahol egy házassággal kezdődött. Szerelem első látásra, ásó-kapa, azután a hétköznapok. Rózsaszín köd után éles, hideg fények, illúziók után a valóság, a munka, a gyerekek, percre beosztott idő, monotónia… És a szeretet lassan átalakul – de mivé? Warren Adler vérbő fekete komédiája egy tizenhét éves kapcsolat felbomlásának, egy otthon, egy élet, egy álom széthullásának hiteles, olykor harsány, olykor hátborzongató, olykor meghökkentő, de végig nagyon emberi története. Ilyenek (is) vagyunk), ilyenekké (is) lehetünk – ha nem vigyázunk” – áll a színház honlapján a mű ismertetése.