Öt olyan szakmája van a színész-énekesnőnek, amely a vendéglátáshoz köthető. Bár egy napot sem dolgozott e területen, főzni nagyon tud. Az álma, hogy egyszer a tévében főzhessen.
– Nekem ne mondja senki, hogy az egyszálbélű csajok hitelesek a főzőműsorokban! Egy ilyen műsor nekem való, mert rajtam legalább látszik, hogy eszem! – mondta Szulák Andrea nagy nevetések közepette a minap egy belvárosi étterem, az Evidens Bistro grandiózus nyitópartiján.
A színésznő díszvendégként vett ugyan részt az eseményen, de a dalai eléneklése előtt és után szinte kizárólag a látványkonyhában sertepertélt, Magyar Zoltán üzletvezető társaságában. Az asztalokon roskadozó ételekről beszélgettek.
– Harminc éve foglalkoztat a táplálkozástudomány, kipróbáltam minden létező diétát, megfőztem mindent, ami forró vízbe való – mesélte Szulák Andrea a Bors munkatársának.
– Anyukám nem tanított főzni, inkább kiszolgálni szeretett engem. Az első vőlegényem mellett sajátítottam el az alapvető főzési praktikákat, amelyeket az évek alatt szépen továbbfejlesztettem. Ez akkor volt, amikor Hollandiából hazatértem. Az éneklés mellett mindig is foglalkoztatott a vendéglátás, ezért több sulit is elvégeztem, van szakács, cukrász, felszolgáló, szállodaportás és idegenvezető képesítésem is, de egyikben sem dolgoztam egy napot sem. Az élet másként alakult – mondta, majd a döbbent hallgatóságát látva folytatta:
– Ti nem tudjátok rólam elképzelni, ahogy sürgök-forgok a konyhában? Akkor mondok egy példát: most Az ének iskoláját forgatjuk a TV2-vel. Igencsak fárasztó időszak ez, ennek ellenére valamelyik este hazaértem, egyből a konyhába siettem, és éjszaka sütöttem egy fincsi sütit a stábnak. Reggel még gőzölgött, amikor megjelentem vele.
Andi azt mondja, hogy a főzés földöntúli boldogsággal tölti el, egyrészt mert szereti jó falatokkal kényeztetni a barátait, szeretteit, másrészt mert ez rendkívül kreatív tevékenység, ami kikapcsolja a napi stresszhatások alól.
– A konyhám egy szentély. Nem egy nagy és tágas hely, minden karnyújtásnyira van, így pont jó. Nagy boldogság ott tevékenykednem, a gyönyörű lábasaimmal és a pengeéles késeimmel. Imádom! – lelkendezett, majd azzal zárta: – Remélem, egyszer összejön a hőn áhított gasztroműsor.
