Az énekesnő eddig titokban tartotta, hogy másfél évre elment a hangja. Andrea lelki okokkal magyarázza, hogy ez a szörnyűség megtörtént vele.
Andrea ausztriai színházi munkái alatt ismerte meg második férjét, Walter Lochmannt. A neves osztrák zenész és színházi szakember nem szóvirágokba rejtett bókokkal vette le a lábáról, hanem szívhez szóló zongorajátékával.
– Egy jó ideje ismertük egymást, minden este együtt dolgoztunk a Raimund Theaterben, amikor végre igent mertem mondani a felkérésére, hogy csináljunk egy közös estet. Odaült a zongorához, én pedig arra készültem, hogy énekeljek, de olyan gyönyörűen játszotta a bevezetőt, hogy sírni kezdtem, és egy hang sem jött ki a torkomon – mesélte még most is elérzékenyülve a The Voice Mestere. – Hosszú csend következett, ő elölről kezdte, de én aznap már nem tudtam többet énekelni. Mindketten tudtuk, hogy a helyzet komolyra fordult.
Walter ugyanis házas ember volt, és három csodás fiatal lány édesapja. Ám túl gyengének bizonyultak a józan ész érvei az érzéseinkkel szemben, hagytuk, hogy a sors döntsön helyettünk. A Theater an der Wienben elkezdődött a színházi évad, zajlottak az Elisabeth próbái, minden este előadás. A nagy fizikai és lelki stressz miatt teljesen berekedtem. Ennek az lett a következménye, hogy mindent le kellett mondjak, köztük a Walterrel közös est bemutatóját is – emlékezett a nehézségekre Malek.
– Ez a másfél éves időszak kemény lecke volt: ismét meg kellett tanulnom rendet tenni az agyam és az érzelmeim között, és tisztelni a hangomat, amit a szüleimtől és a jó Istentől ajándékba kaptam, s vele magamat: vissza kellett szereznem az önbecsülésemet. Természetgyógyászom és énektanárom segítségével gyakorlatilag újra tanultam énekelni. Azóta mint mama, nagyon sokat olvastam a testi betegségek pszichés eredetéről, és komolyan veszem például az ilyen mondatokat: „Az vagy, amit eszel.", vagy „Az vagy, amit gondolsz magadról".
Kis családommal lassan egy évtizede csak homeopátiás szereket szedünk, cseppek segítségével rendszeresen méregtelenítjük a szervezetünket. Egészséges, nagyon finom ételeket teszek az asztalra. Mindezek ellenére, ha néha elfog a félelem, arra gondolok, hogy mindenre van megoldás, ha a szeretet vezérel minket, és ez biztonságot ad.
A Camelot című musical is gyógyító erővel hatott Andreára, a festői környezet, nyíltszívű, vicces kollégák. Maga a szerep hangfekvésben is segítette a hang megerősödését, és ettől kezdve újra koncertezni kezdett, ismét rengeteg feladata lett, ami simogatta a lelkét, hiszen nehezen viseli a tétlenséget.
– Nagyon szeretek otthon tevékenykedni, de ha úgy érzem, be vagyok zárva, rám tör a depresszió. Szükségem van az emberek közelségére, hogy lássak, érezzek, hogy feltöltekezzek közöttük. Ugyanaz a nő vagyok a színpadon, mint a tűzhely mellett, általában vidám, de néha bizony rapszodikus – vallotta be Andrea.
(Folytatjuk)
