A jakabszállási Magyarkerten lép fel a Csík Zenekar. Csík János, az együttes vezetője is csatlakozott a playback-fellépők elleni kezdeményezéshez.
Melyek voltak a legkülönlegesebb koncerthelyszínek a zenekar több évtizedes pályafutása alatt?
A Művészetek Völgyében egy várrom falai között, Franciaországban pedig egy főúri kastély udvarában zenéltünk. De olyan is előfordult már velünk, hogy egy pajtában léptünk fel, amíg kialakítottak egy színpadot, hogy ott gyűljön össze a nép. Mindegyiknek meg van a sajátos hangulata, de a közönségre mindenképpen szükség van, mert ők tudják inspirálni a zenészeket is, az ő hangulatukat pedig a zenekar tudja előhozni.
Miért kampányol a haknisztárok ellen?
Póka Egontól származik az eredeti ötlet, aki a kőbányai önkormányzatnál sikeresen azt ajánlotta, hogy csak élő zenés előadók koncertezhessenek a kerületi eseményeken. Én magam a kecskeméti önkormányzat kulturális bizottsághoz nyújtottam be javaslatot, hogy a város önkormányzati rendezvényein inkább csak élő zene szóljon, valódi zenészek muzsikája szórakoztassa a közönséget, ne a gépzene szóljon. Tudjuk, hogy bizonyos gazdasági és egyszerűségi szempontból nem mindig tudják másként megoldani, de az nem az igazi. Az egy konzervzene, mi azt nem tartjuk teljes értékű előadásnak, mi magunk mindig élő zenét adunk át a közönségnek.
Mik a tervek a következő hónapokra?
Most indulnak a szabadtéri rendezvények, fesztiválok, ősztől több külföldi meghívásnak is eleget teszünk, London és Brüsszel mellett még Norvégiába is megyünk, de a legfontosabb, hogy Erdélyben is lesz egy koncertkörutunk. A Sziget mínusz egyedik napjára minket kértek fel, ahová a szokásos vendégeinken kívül a könnyűzene klasszikusai is eljönnek velünk muzsikálni.
