Kihalófélben lévő halak és leguánok a suliban? – Világelső fajmegőrző program egy mosonmagyaróvári iskolában

A legtöbb iskola folyosóján maximum néhány szobanövény vagy egy akvárium áll. A Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium falai között azonban egészen más látvány fogadja az embert: az egyik lépcsőfordulóban apró halak úszkálnak az akváriumban, a második emeleten pedig egy nagy terráriumban egy méretes leguán üldögél. Ami egy látogatónak különleges élmény, az a diákoknak már a mindennapok része. Ez az iskola ugyanis a világon elsőként indított olyan iskolai fajmegőrző programot, amelynek keretében veszélyeztetett állatfajok megmentésén dolgoznak – ráadásul aktívan bevonva a diákokat is. 

Egy iskola, ahol a természet is „osztálytárs”

Az iskolai fajmegőrző program projekt megálmodója és motorja Liziczai Márk pedagógus, aki évek óta dolgozik azon, hogy a természetvédelem ne csak tananyag legyen, hanem valódi tapasztalat is a diákok számára. Az iskolában működő program egyik része a KLG Goodeid projekt, amely a Mexikóból származó, súlyosan veszélyeztetett magashegyi fogaspontyok megőrzésével foglalkozik. 

A fogaspontyok a klímaváltozás, a vízszennyezés, a vizes élőhelyek lecsapolása és az inváziós fajok terjedése miatt kerültek a kihalás szélére. Az iskolában a negyven ismert fajból mintegy húsz tenyésztésével foglalkoznak. A programnak már kézzelfogható eredményei vannak: az itt született halak egy részét más tenyésztőknek és állatkerteknek adják tovább, így egyfajta háttérállomány jön létre, amely segíthet a fajok fennmaradásában. Utódaik akár vissza is kerülhetnek Mexikóba, félvad körülmények közé. 

Több mint ezer hal „végzett” már az iskolában

A fajmegőrző program nem csak szimbolikus. Az évek során már több mint ezer példány született az iskola akváriumaiban, ami komoly segítséget jelent a veszélyeztetett fajok fennmaradásában. A diákok így testközelből láthatják, hogyan születnek új egyedek, hogyan fejlődnek, és milyen gondoskodást igényelnek. Egy-egy ivadék érkezése igazi közös sikerélmény – és egyben emlékeztető arra, hogy a természet megőrzése nem elvont fogalom, hanem mindennapi feladat.

Leguánok, ráják és különleges halak a tanórákon

Az iskola különleges állatvilága nem áll meg a fogaspontyoknál. A KLG SuliZoo nevű iskolai állatkertben számos különleges faj él: kígyók, gyíkok, ráják, papagájok és különféle halak. A diákok számára különösen kedves lakó a zöld leguán, amelyet néhány tanuló rendszeresen gondoz. A hüllő egyszer még műtéten is átesett daganat miatt – és a diákok végigizgulták a beavatkozást. Az ilyen élmények sokkal személyesebbé teszik a kapcsolatot az állatokkal. 

A diákok valódi gondozók

A fajmegőrző program egyik legfontosabb eleme, hogy nem csak nézik az állatokat, hanem gondozzák is őket. Az állatgondozó szakkörre több mint száz diák jár, akik rendszeresen etetik az állatokat, tisztítják az akváriumokat és figyelik az állatok állapotát. A munka sokszor csapatban történik: néhány tanuló például egyszerre négy akváriumért felel. A vízcserét közösen végzik – leeresztik a víz egy részét, majd friss vízzel töltik fel az akváriumot. A gyerekek számára külön öröm, amikor látják, hogy a gondoskodásuk eredményeként tiszta és egészséges környezetben élnek az állatok. Még a nyári szünetben sem maradnak magukra a mini állatkert lakói: a diákok beosztás szerint járnak be etetni őket, mindenki néhány napot vállal a szünidő alatt. 

Bioszóra extrákkal 

Az iskolában működik egy Öveges Labor is, ahol a diákok kísérleteket végezhetnek, boncolásokat figyelhetnek meg, és közelebbről tanulmányozhatják az élőlények működését. A cél nem csupán az, hogy a gyerekek több tudást szerezzenek a természetről. A program sokkal inkább arról szól, hogy megtapasztalják a felelősséget: egy élőlény gondozása odafigyelést, kitartást és rendszerességet igényel. A tanárok szerint ez az élmény sok diák szemléletét megváltoztatja. Aki nap mint nap látja az állatokat, könnyebben megérti, mennyire sérülékeny a természet.

A természetvédelem már a folyosón elkezdődik

Az iskola környezetvédelmi szemlélete nem áll meg az állatoknál. A gyerekek például az úgynevezett Energiakommandóban ellenőrzik, hogy nem maradt-e égve a villany, nem folyik-e valahol a csap, és télen be vannak-e csukva az ablakok. A folyosókon egyébként szelektív hulladékgyűjtők és PET-palack-gyűjtők is állnak. Mindez apró lépésnek tűnhet, de az iskolában tanulók számára fontos tapasztalat: a környezetvédelem nemcsak nagy globális döntésekből áll, hanem mindennapi tettekből, alulról is építkezhet. Talán ez is a program legnagyobb értéke: nemcsak a ritka fajokat segít megőrizni, hanem olyan fiatalokat nevel, akik számára természetes, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk élő világért.