Ne hanyagold el a 6 hetes szűrést: a csípőficam ma már jól gyógyítható!

Miért pont most?

A baba csípője születéskor még „alakítható”. Gyakran nem is valódi ficamról, hanem éretlen csípőről beszélünk – ilyenkor a vápa még nem fejlődött ki teljesen, hogy stabilan tartsa a combcsont fejét. Ha ezt időben elkapjuk, a kezelés sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mintha később, már a járás tanulásakor derülne fény a bajra.

Figyelmeztető jelek és rizikófaktorok

Bár a legtöbb csípőproblémának nincs szemmel látható jele, bizonyos esetekben érdemes extra ébernek lenni. Gyakrabban fordul elő eltérés, ha:

• A baba farfekvésű volt.
• Első baba vagy lánygyermek.
• Kevés volt a magzatvíz, vagy többes terhesség állt fenn.
• A családban korábban már fordult elő csípőprobléma.

Fontos: Ha a gyerekorvos már a kórházban vagy az első viziten gyanús jelet lát (például korlátozott a lábak szétterpesztése), ne várj 6 hetet! Ilyenkor azonnal keress fel egy gyermekortopédust.

Mire számíts a vizsgálaton?

Ne aggódj, a baba semmit nem fog érezni. A vizsgálat két részből áll:

1. Fizikális vizsgálat: Az orvos finoman átmozgatja a lábakat, ellenőrzi a mozgástartományt és a végtagok hosszát.
2. Ultrahang: Ez a legbiztosabb módszer. Mivel a baba csípője ilyenkor még nagyrészt porcos, a röntgen nem sokat érne, de az ultrahang tűpontosan megmutatja az ízület fejlettségét.

Hogyan kezelik, ha baj van?

A diagnózis nem tragédia! Enyhe esetben elég lehet a speciális torna vagy a baba gyakoribb hason fektetése. Ha komolyabb az elmaradás, jöhet a terpeszpelenka vagy a Pavlik-kengyel. Bár ez utóbbi elsőre ijesztően nézhet ki, a babák meglepően gyorsan hozzászoknak, és sokkal jobb pár hét „kengyelezés”, mint egy későbbi sántítás vagy korai ízületi kopás.

Lehet, hogy a vizsgálat vagy egy esetleges kezelés most nyűgnek tűnik a kialvatlan hétköznapokban, de hidd el: a jövőbeli, szaladgáló kisgyereked nagyon hálás lesz érte!