Gyerekvállalás 40 felett – vagy egyedül

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 19. 18:50

Amikor huszonéves voltam, úgy képzeltem el a gyerekvállalás folyamatát, mint egy egyenes vonalat: találsz egy partnert, összeköltöztök, összeházasodtok, és jön a baba. Három gyerek és sok-sok élethelyzet után már tudom, hogy a valóság sokkal színesebb, összetettebb és gyakran váratlan fordulatokkal teli.

Ma már 42 éves vagyok, és körülöttem sok olyan nő él, akik megmutatták, hogy a gyerekvállalás útja nem feltétlenül a "klasszikus" forgatókönyv szerint alakul -- és ez egyáltalán nem baj! Van, aki 25 évesen anyuka lett, és van, aki 43 évesen döntött úgy, hogy készen áll rá. Van, aki férjével együtt vágott bele, és van, aki egyedül indult neki ennek a kalandnak.

Mindegyik útnak megvannak a maga kihívásai és örömei. Azt tapasztalom, hogy a legfontosabb nem az, hogy mikor és hogyan, hanem az, hogy tudatos döntés szülessen.

Gyerekvállalás 40 felett

Egyik legjobb barátnőm, Eszter 41 évesen szülte meg első gyermekét. Emlékszem, mennyire izgult, amikor elmondta, hogy terhes. „Túl öreg vagyok ehhez” - mondta akkor. Ma, két évvel később, amikor látom őt a kislányával, csak mosolygok ezen a mondaton. Soha nem láttam még ennyire ragyogó anyukát! A gyerekvállalás 40 felett tényleg más, mint fiatalabb korban, de nem feltétlenül rosszabb, csak más.

Meglepő volt számomra, hogy a gyerekvállalás 40 felett milyen előnyökkel jár. Eszter például sokkal türelmesebb anyuka, mint én voltam huszonévesen. Több élet- és munkatapasztalattal a háta mögött jobban tudja kezelni a stresszes helyzeteket. Pénzügyileg is stabilabb volt, mint én voltam az első baba érkezésekor, így sokkal kevesebbet kellett aggódnia a praktikus dolgok miatt.

A gyerekvállalás 40 felett feltételezi az „ideális feltételeket” is, a már kialakult a saját identitásunkat, meglévő társas kapcsolatainkat, a barátaink, a hobbink, a karrierünk elvileg ilyenkorra a helyére kerül. Nem kell mindent nulláról felépíteni, "csak" integrálni az anyaságot az életünkbe.

Természetesen a gyerekvállalás 40 felett más kihívásokkal is jár. Az orvosok jobban figyelnek, több vizsgálatra van szükség, és igen, a terhesség kockázatai is magasabbak. De a modern orvostudomány mellett ezek nagyrészt kezelhetők.

Eszter például elmesélte, hogy a legfárasztóbb számára nem maga a terhesség volt, hanem a környezet reakciói.

Mindenki elmondta a véleményét arról, hogy késő, kockázatos, nehéz lesz, mire vigyázz, mit ne csinálj, lehetőleg semmit ne csinálj, miért lesz rossz, amikor a gyerek már kamasz lesz és én pedig öreg néni. De azt csak ritkán kérdezte meg valaki, hogy én hogy érzem magam.

Gyerekvállalás egyedül - amikor nem várunk a tökéletes párra

Másik barátnőm története teljesen más, de ugyanúgy inspiráló. Ő 38 évesen döntötte el, hogy nem vár tovább a számára megfelelő partnerre, és egyedül vág bele a gyerekvállalásba. Ha úgy tetszik, modern döntést hozott: „Mindig is anyuka akartam lenni - mesélte nekem – és egyszer csak rájöttem, hogy ez nem függ attól, hogy van-e párkapcsolatom.”

A gyerekvállalás egyedül ma már sokkal inkább elfogadott és támogatott, mint korábban. Andrea IVF-kezelésen ment keresztül, donor spermával, nem mondom, hogy nem volt nehéz útja, viszont mára boldogan neveli egyedül a kisfiát, ráadásul újabban randizik is, szóval azt gondolom, felépülhet egy család utólag is, szépen, kerekre hízva magát az idők során. Soha ne mondjuk, hogy soha - és ezzel mindig ott lebeg a lehetőség a fejünk felett.

Amit Andrea tapasztalataiból tanultam, az az, hogy a gyerekvállalás egyedül nem jelenti azt, hogy egymagad kell mindent megoldani. Sőt! Sokkal fontosabb egyfajta támogatói hálózat, bármikor segíteni, beugrani tudó baráti kapcsolatok kiépítése, mint egy párkapcsolat mellett vállalt gyerek esetében.

Andi már ezt a terhesség alatt kiválóan meg is szervezte, beszélt a szüleivel, testvérével, velünk, a barátaival. Mindenki tudta, hogy mire számíthat, és mindenki vállalta a segítséget. Én voltam például a kórházi taxi, én mentem értük és ez nekem is egy csodálatos élmény volt!

Ma, amikor látom a kisfiút a családi összejöveteleken, azt látom, hogy körülötte egy hatalmas szerető közösség van. Igaz, nincs apukája, de van nagypapája, nagybátyja, keresztapja, és rengeteg „járulékos anyuka” a baráti körből.

A szeretet nem ismer szabályokat

Amit az évek alatt, különböző családmodelleket látva megtanultam, az az, hogy a szeretet nem ismer szabályokat. Nem számít, hogy hány évesen, milyen körülmények között, egyedül vagy párban döntünk a gyerekvállalás mellett. Ami számít, az a szándék, a felkészültség és a szeretet.

M.Kata