Változások a családtámogatási ellátásokban

A szülő már kap más rendszeres pénzbeli ellátást (de mindez nem vonatkozik például a táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási támogatásra, otthongondozási díjra, álláskeresési támogatásra, rokkantsági ellátásra vagy rehabilitációs támogatásra).

A gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték elmint bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde vagy napközbeni gyermekfelügyelet). Kivételt képez, ha a szülő dolgozik, nappali rendszerű oktatásban tanul (iskola, szakképzés, felsőoktatás) vagy ha az intézmény rehabilitációs szolgáltatást nyújt.

Ha a gyermeket ideiglenesen elhelyezték más háztartásban, nevelésbe vették, vagy hosszabb időre bentlakásos szociális intézménybe került.

És ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy valamilyen büntetést tölti.

Nem mindegy: Ki jogosult egyáltalán a gyermekgondozási díjra?

Alapvetően az jogosult, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli, és egyéb feltételek mellett:

Ha a szülő biztosított, és a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napot dolgozott.

Vagy ha csecsemőgondozási díjra jogosult, de közben megszűnt a biztosítása, feltéve, hogy a biztosítás még a csecsemőgondozási díj időszaka alatt volt érvényben, és a gyermek születése előtt két éven belül legalább 365 nap biztosított napot szerzett.

Ha egy szülőnek több biztosítási jogviszonya van egyszerre, akkor mindegyik jogviszonyban külön kell megvizsgálni, hogy teljesítette-e a 365 napos biztosítotti időszakot. Az egyes jogviszonyokban eltöltött időket nem lehet összeadni.

Ki számít szülőnek? – Szívben és lélekben sokunk, de hivatalosan?

A gyermekgondozási díj szempontjából szülőnek minősül az örökbefogadó szülő is (még akkor is, ha az örökbefogadási eljárás még folyamatban van), valamint a házastárs, bejegyzett élettárs és a gyám.

Fontos tudni, hogy a 365 napos biztosítási időszak nem kell, hogy folyamatos legyen. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj (vagy annak megfelelő időtartam) lejárta után, de legkésőbb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, és az összeg a jövedelemtől függ.

További részleteket az Államkincstár oldalán találsz.

Több lesz! Több lesz! A családi adókedvezmény mértéke idén változott

Mint ismeretes, a családi adókedvezmény minden gyermeket nevelő szülő számára jár, egészen az érettségi időpontjáig. Az összeg a gyerekek számától függ, és az alábbiak szerint alakul:

Egy gyermek esetén a kedvezmény havi 10 ezer forinttól kezdődően egészen az anya részére teljes adómentességig terjed (három vagy több gyermek esetén).

Az emelkedés oka vélhetően az infláció és a csökkenő születésszám. A duplázás következtében a családi adókedvezmény éves összege az alábbiak szerint változott:

Egy gyereknél 120 ezer forintról 240 ezer forintra nőtt;

Két gyereknél 480 ezer forintról 960 ezer forintra;

Három gyereknél pedig 1,188 millió forintról 2,376 millió forintra emelkedett.

Ez jelentős segítséget nyújt a gyermekeket nevelő családoknak.

Ha már termelünk, adózunk is, de nem mindegy, hogy mennyit - Emelkedik a gyerekek után járó SZJA-kedvezmény is

A kormány tavaly elfogadott gazdasági akciótervének részeként 2025. július 1-jétől 50%-kal nő a gyermekek után járó szja-kedvezmény, majd 2026. január 1-jétől további 50%-os emelés következik. Ez éves szinten az alábbi összegeket jelenti:

Egy gyerek után havi 66 670 forint,

Két gyerek után havi 133 330 forint,

Három vagy több gyerek után pedig havi 220 000 forint.

Ehhez már januárban érdemes nyilatkozni a munkáltatónál, hiszen a családi kedvezmény érvényesítése már az adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével kérhető, ahol a kedvezmény összegét vagy a gyermekek számát kell megadni.

A gyerekekben az is jó, hogy lehet utánuk pótszabit kapni - Pótszabadságok változása

A gyerekek után járó pótszabadságok is változtak: 16 évnél fiatalabb gyermekes szülőknek plusz szabadság jár, és mindkét szülőt megilleti. A pótszabadság mértéke szülőnként az alábbiak szerint alakul:

1 gyermek után 2 munkanap;

2 gyermek után 4 munkanap;

3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente.

Fogyatékkal élő gyermekek után a pótszabadság mértéke 2 munkanappal nő.

Új év, új SZÉP kártya! - SZÉP kártya lehetőségek 2025-től

Idén január 1-jétől több jelentős változás is történt a SZÉP-kártya rendszerében:

Új zseb: Az „Aktív Magyarok” néven új zseb nyílt, amely aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra (például sporteszközök kölcsönzésére, uszoda- vagy edzőtermi bérlet megváltására) használható fel. Erre a célra a munkáltató legfeljebb havi 10 ezer forintot juttathat. Ezen kívül az éves keretösszeg 450 ezer forintról 570 ezer forintra nőtt.

Lakásfelújítási cél: A SZÉP-kártya rendszeren belül a 2025. január 1-jén utalt összegek 50%-a lakásfelújításra is felhasználható.

Ezen kívül, január 1-jétől a munkáltatók béren kívüli juttatásként támogatást biztosíthatnak lakásbérlésre vagy lakáscélú hitel törlesztésére. A „lakáscafeteria” kizárólag 35 év alatti munkavállalóknak adható, éves szinten legfeljebb 1,8 millió forintig (havi 150 ezer forint).