A japán kisgyerek brokkolit kér - a te gyereked mit eszik?

Az európai konyha gyerekmenüin többnyire ugyanazok a szokásos fogások köszönnek vissza hosszú ideje. Sült krumpli rántott mini csirkefalatokkal, kispizza, paradicsomszószos spagettitészta. Esetleg halrúd, ami halat általában sajnos csak nyomokban tartalmaz. Ez van, ezt kell szeretni. Pedig ezek a szénhidrátdús, zöldségeket legfeljebb mutatóban tartalmazó fogások nem feltétlenül a gyerekek ösztönös ízlésének kiválasztottjai. A kutatásban részt vevő brit szerző arról kérdezve a japán kisiskolásokat, hogy melyek a kedvenc ételei, a „párolt brokkoli”, az „olajos hal” vagy az „algasaláta” választ kapta.

Gregg Segal, a Times szerzője két éven keresztül dolgozott fotósorozatán, amelyben gyönyörű látványvilággal mutatja be, miket is esznek a gyerekek a világ körül. A fotós különböző tájakon élő gyerekeket kért meg, hogy egy héten keresztül naplózzák étkezésüket, majd a hét végén készített egy portrét a gyerekről és az általa feljegyzett heti menüjéről. A képeket látva a mindennapi életünk köszön vissza. Az amerikai fotón óriási pizzaszeletek, gyorséttermi csomagok, cukros üdítők és csokoládék hevernek, a Nizzában élő kislány mellett pedig már grillezett hal, szardínia és tonhalsaláta is felbukkan, az olasz gyermek étrendjében egymás mellett látjuk a pizzát, a friss gyümölcsöt, a nutellát és a zöldsalátát is.

Európai szemmel a legszokatlanabb talán az ázsiai gyerekek táplálkozása lehet. Japánban a legalacsonyabb az elhízottsági ráta az egész világon. Az országban az egészséges táplálkozási szokásokat szorgalmazó egységes központi intézkedések működnek, amelyek része a legfiatalabb korosztály edukálása is, a gyerekek már egészen kicsi koruktól sokat tanulnak az élelmiszerekről és tápanyagokról, illetve minden iskolában dietetikus szakemberek állítják össze a megfelelően kialakított, zöldségekben és gyümölcsökben is gazdag étrendet.

A japánok ezek szerint tudják, hogy a gyermekkori étkezés tétje nagy. A korai szokások ugyanis jó eséllyel meghatározzák, hogyan táplálkoznak majd ezek a gyerekek felnőttkorban, ezzel együtt azt is, hogy milyen várható élettartam, általános egészségi állapot elé néznek.

A WHO 2021-es felmérése szerint az európai gyerekeknek csupán 42.5 százaléka fogyaszt friss gyümölcsöt és csak 22.6 százalék friss zöldséget minden egyes napon. Ugyanakkor a gyerekek körülbelül 10 százaléka eszik napi szinten édességeket és 9,4 százalék fogyaszt mindennap cukros üdítőket is. A WHO hangsúlyozza, hogy az egyes európai országok között szignifikáns eltéréseket tapasztaltak, ezzel együtt általánosságban elmondható, hogy sürgős változásra lenne szükség a gyerekek táplálkozási szokásait illetően.

Az UNICEF szintén 2021-ben közölte a Child Nutrition Report elnevezésű kutatását, amelyben a gyerekkori elhízásra és alultápláltságra is kitért. A jelentés már egyenesen krízisről beszél a gyerekek táplálkozása kapcsán, amelynek a fejlődés szempontjából különösen az első két életévben van kiemelt jelentősége. Ha a gyerekek nem jutnak megfelelő ételekhez ebben az érzékeny időszakban, azzal az egészséges fejlődésük forog kockán, ami későbbi életminőségüket jelentősen befolyásolja. A cukros, zsíros és sós élelmiszerek fogyasztása pedig már közvetlen egészségügyi kockázatot hordoz: túlsúlyhoz és a vele együtt járó egészségügyi problémákhoz vezet.

A jelentésből súlyos hiányosságok is kiderülnek: a 6-23 hónapos kor közötti gyerekek közül három gyerekből kettő nem kapja meg az egészséges növekedéshez és fejlődéshez szükséges megfelelő táplálékokat. A gyerekek körülbelül fele pedig nem jut hozzá megfelelő mennyiségben olyan életfontosságú élelmiszerekhez, mint az egyszerűen elérhető, mindennapi zöldségek és gyümölcsök, illetve a tojás, a hal- és a különböző húsfélék.

Magyarországon a 4-10 éves kor közötti gyerekek közel negyedének (23 %) van súlyfeleslege, amivel az élmezőnyben vagyunk Európában. Gyermekeink zsírfogyasztása jócskán meghaladja az ajánlott mennyiséget és 3-4-szer több sót fogyasztanak, mint kellene, és csak kicsivel több, mint a fele mennyiséget eszik meg zöldségből és gyümölcsből az ajánlott mennyiségnek.

A folyamat megfordítása nagyrészt rajtunk, szülőkön múlik, az otthoni minta fontos és hasznos minden gyerek számára. Gondoljunk csak arra, hogy egyetlen gyerek sem jön úgy világra, hogy zsigerből utálja a kelkáposztát és csakis csokit hajlandó elfogadni nassoláshoz.

Gőzgombócné