A tinilányok fele csúnyának érzi magát

Megdöbbentő adatok, de friss kutatás támasztja alá, hogy a kamaszlányainknak csaknem fele érzi magát csúnyának a közösségi médiafelületek mindennapi nyomásának hatására. És az még inkább megdöbbentő, hogy ezek szerint sokukban nem is tudatosul, hogy az online tér a legtöbbször pusztán hamis valóságképet ad, egy lehetetlen megfelelési kényszer elé állítva őket.

Ez a bizonyos friss kutatás, amiből az adatok és az elemzés készült, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkája, kifejezetten a 13-16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vizsgálta.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azért is vizsgálta meg a kérdést, mert álláspontjuk szerint a tinédzserek számára a közösségi média ma már a hírfogyasztásnak, szórakozásnak, kapcsolattartásnak és sajnos a kapcsolatépítésnek is első számú csatornája. A témához kapcsolódóan eddig megjelent kutatások nagy része inkább a 16 éven felüli lakosság internet-, és közösségimédia-használati szokásait vizsgálta, így alig került szóba az ennél fiatalabb korosztály, illetve az, hogy ez a generáció hogyan érzékeli a közösségi médiában megjelenő tartalmak hatását a személyiségére, énképére és testképére vonatkozóan.

A kutatás aktuális eredményei rámutatnak arra, hogy bár a gyermekek többsége tisztában van a veszélyekkel is, mégsem foglalkozik kellő mértékben az érzékeny személyes adatok védelmét jelentő megelőzéssel, például jelentős részük nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait, fényképeit.

Tény, hogy magyar kiskamaszok több mint fele naponta használja a közösségi médiát. Vagyis ez egy megszokott rutin, ébredéstől, elalvásig, nap mint nap.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyermekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartást, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, valamint a szórakozás lehetőségét tartották. Az azonnali információkat.

A kutatás a kockázatokról is megkérdezte a fiatalokat. Ezek közül a legtöbben az online bántalmazást, az adatlopást és az ezzel összefüggésbe hozható profiljaikat ért támadásokat, fiókjuk ellopását, valamint személyes adataikkal való visszaélést találták a leginkább fenyegetőnek. Lám, a lehetőséggel tisztában vannak, mégsem védik meg megfelelően ezeket az adataikat.

Több korábbi tanulmány után ez a mostani kutatás is egyértelműen rávilágított az online közösségi platformok idealizáló hatásának jelentőségére és veszélyére. A fiúkat is érinti a megfelelési vágy a digitális térben látott idealizált képek alapján, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.

Adatokban mérhetően a közösségi médiában látottak hatására a fiúk mintegy 18 százaléka, míg a lányok fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a kortársakhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak.

Ez az adat már egyértelműen rámutat arra, hogy amikor a fiatalokat a tudatos médiafogyasztásra ösztönözzük, kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik, nem érvényesek, és nem lehetnek reálisak sem a mindennapi életben, hiszen az online térben szinte mindenki csak a legjobb pillanataiban tündökölve látható, jócskán átszerkesztett verzióban.

Bár a kutatás a digitális közösségi lét egy sor negatív hatására világított rá, egyértelműen érzékelhetők a pozitívumok is, valamint az, hogy kellő mértékű tudatossággal az online tér nyújtotta lehetőségeket a kockázatok minimalizálása mellett jól is lehet használni.

A tanulmány kiemeli, hogy minden felnőtt felelőssége az, hogy felvértezze a fiatalokat a szükséges információkkal, amelyek segítségével megfelelő egyensúlyban mozoghatnak az online és offline világ között.

Az NMHH kutatást kísérő közleménye szerint jövőben a szakemberek számára várhatóan az egyik legnagyobb szakmai kihívás lesz annak a metódusnak a kidolgozása, amivel hatékonyan segíthetik az ifjúságot ezen egyensúly kialakításában és hosszú távú fenntartásában. Addig is, és azután is ebben a kérdésben nekünk szülőknek is óriási felelősségünk van.

A kutatás részletes eredményei itt elérhetőek.

Akác