2020. márciusában született első kisfiam sürgősségi császárral 36 óra vajúdás után. A tejem nem indult meg a kórházi napokban, de bennem sosem merült fel, hogy nem fog menni a szoptatás. A kórházban a babám tápszeres pótlást kapott, de mindenki sokat segített, hogy minél előbb meginduljon a tej, kedvesek voltak, és segítőkészek. Végül igény szerint 15 hónapig szoptattam. Császárosként, 5. napon indult tejjel.
A második babám 2022. júniusában született ugyancsak szombathelyen. VBAC-re készültem, ami megintcsak császár lett 17 óra vajúdás után. A VBAC-et nagyon támogatják, amíg oda nem kerül az ember. Illetve, a fiatal orvosok kitartanak, az idősebbek kevésbé. Szépen haladt a dolog, míg a fiatal doktornőnek le nem telt a 24 órás műszakja, aztán jött a váltás, és a műtét.
És jön a lényeg:
Mindenki hatalmas meglepetésére már 24 óra után megindult a tejem, 48 óra elteltével kellett először mérni, 40 grammot evett a babám. Nem akarták elhinni. Aztán másodszorra, harmadszorra ugyanez, minden mérlegelésnél figyelt valaki, hogy biztosan jól számolok e. (Jól számoltam).
Most 6 hónapos a babám.
A mondandóm lényege, hogy sem a császármetszés., sem a kórházi tápszeres pótlás nem zárja ki, hogy a baba 100% anyatejes legyen. Ne ijedj meg ezektől, ne higgy a szándékosan riogatóknak, és higgy magadban!
Másodszorra a felújított részben lehettünk már, szerintem szuper lett az osztály. A 2020-as állapothoz képest egy szálloda lett, szobánként 2-3 ágy (1db 4 ágyas szoba van), minden szobában fürdő, wc. A dolgozók segítőkészek, kedvesek, még a munkakedvük is mintha javult volna a felújítással. A kaja olyan, amilyen, de aki nem extrém finnyás, szerintem nem hal éhen. Abszolút pozitív élmény volt az elsőhöz képest.
Csilla
