Az édes íz is tud függőséget okozni

Életmódváltás kapcsán egyre gyakrabban felmerül a cukor teljes elhagyása, és valamilyen helyettesítő használata, még akkor is, ha egyébként ennek egészségügyi oka nincs is. Vonzónak tűnik, hogy találhatunk nullkalóriás megoldásokat, amelyek ráadásul még a fogakat sem károsítják. Azonban valahogy mégsem terjedt el annyira gyorsan a használatuk, mint gondolnánk az előbb említett vitathatatlan előnyök mellett. Ebben részben szerepet játszhat, hogy van, amelyik egészen más ízvilágot hordoz, nem is annyira olcsó, mint a sima cukor, és egyelőre még sok tévhit, vagy valós negatívum is kapcsolódik hozzájuk. Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána Ihász Katalin dietetikus segítségével.

Életmódváltás esetén, ha egészségügyi indok nincs, akkor mit használjunk inkább: cukrot vagy édesítőszert?

Ihász Katalin: Ha nincs egészségügyi indok, akkor cukor, méz használatát javaslom, természetesen a mértékletességen van a hangsúly.

Melyek a legnépszerűbb édesítőszerek itthon?

Ihász Katalin: Mesterséges édesítők érhetők el a legegyszerűbben (Süssina, Canderel stb.), de egyre gyakoribb az alternatív cukrok használata is, pl. kókuszvirág cukor. Ismert még a xilit, fruktóz, eritrit, és stevia is.

Ezek közül melyik az, amit dietetikusként is ajánlana?

Ihász Katalin: Hangsúlyozom, gyermekeknek csak indokolt esetben, pl. diabétesz esetén, de ha szükséges, az eritritet és a steviát javaslom.

Miért épp ezeket?

Ihász Katalin: Mert nem mesterségesek. A stevia egy édes ízű gyógynövény. Az eritritet általában a kukorica vagy a búza keményítőjéből állítják elő.

Ha valakinek nincs egészségügyi oka, javasolna-e dietetikusként édesítőszer-használatot?

Ihász Katalin: Amennyiben valaki a napi megengedett cukormennyiség sokszorosát fogyasztja, a cukorbevitel csökkentése érdekében javasolnám. Itt azonban arra kell vigyázni, hogy nehogy a ló másik oldalán találjuk magunkat és az édes íz függésébe kerüljünk.

A gyermekkori elhízás mindig a nasin múlik!

A nassolást kell szabályozni. Ezt nem azt jelenti, hogy a gyermek nem ehet csokit soha, hanem figyeljünk arra, hogy ne egyen túlzott mennyiségű nassolnivalót.

Tovább>>>

Sok cikket lehet olvasni arról, hogy a mesterséges édesítőszerek egészségre káros hatással bírnak. Ez valóban így van?

Ihász Katalin: Ha a feltüntetett maximális napi adagot nem haladja meg a bevitel, akkor nem károsabb, mint bármilyen más feldolgozott élelmiszer.

A természetes cukorpótlókkal minden rendben, ezeket nyugodtan fogyaszthatjuk?

Ihász Katalin: Mellékhatások (puffadás, hasmenés) az arra érzékenyeknél jelentkezhetnek, ennek függvényében fogyasztható.

És ha már az anyukák a kávéjukhoz édesítőszert használnak, joggal merül fel, hogy akkor a gyerekek muffinjához is használjunk azt. Vége a fogak romlása iránti aggodalomnak. Van-e káros hatása a gyerekekre nézve, vagy nyugodtan terjesszük ki rájuk a használatot?

Ihász Katalin: Mesterséges édesítőszereket, fruktózt, nyírfacukrot kisgyermekkorban nem javasolok - csak kialakult betegség esetén. Hasmenést okozhatnak, és más egészségkárosító hatásuk is lehet, ami egy fejlődő szervezet számára még nagyobb problémát okozhat (bélbaktériumok, ezáltal az immunrendszer károsodása) Inkább az ízlés formálása a célravezető, pl. az előírt cukormennyiség felének a használatával. Jobban preferálom az otthon készített sütemények, kekszek fogyasztását, amelyekkel lehet befolyásolni a gyerek ízlését az egészségesebb édesítés irányába, pl. gyümölccsel is lehet édesíteni az édességeket.

Köszönjük a válaszokat!

Nálunk még egyelőre csak én, és csak a reggeli teámba használok édesítőt. Ti használjátok? Családilag, vagy csak ti magatoknak?

Anide