Egy denveri fotós, Monet Nicole úgy örökítette meg a szülés utáni pillanatokat, hogy azokon jól látszik a kékes-fehéres köldökzsinór is – a kapocs, mely összeköti a babát az édesanyjával (pontosabban a placentával) – a szülés utáni néhány percig. Nézd meg a fotókból összeállított, rövd videónkat:
A köldökzsinór körülbelül 50 centiméter hosszú, és három érből áll: egy vénából, mely a magzathoz, és két artériából, mely a méhlepényhez szállítja a vért. Feladata, hogy ellássa tápanyagokkal és oxigénnel a magzatot a terhesség ötödik hetétől. Születés után a véráramlás még fennmarad, amíg el nem vágják a köldökzsinórt.
Problémamentes esetben a köldökzsinórt a szülés utáni percekben vágják el – sok helyen apuka is elvégezheti ezt a feladatot, ha szeretné. A WHO szerint legalább harminc másodpercet célszerű várni a köldökzsinór elvágásával, amely komplikációmentes esetekben akár három perccel a szülés után is történhet. Koraszülöttek esetében – amennyiben orvosilag nincs ellenjavallata – legalább egy percet érdemes várni a vágással – a tapasztalatok szerint magasabb lesz a koraszülöttek hematokrit és hemoglobin koncentrációja és jobb lesz a vérnyomásuk is.
Sok terhességben tapasztalható, hogy a köldökzsinór a magzat lábára, kezére, vagy akár nyakára tekeredik, ahogy a baba forgolódik az anyaméhben. A köldökzsinór rugalmas, a benne futó ereket zselés-kocsonyás anyag védi, képes megnyúlni is, valamint síkos felületének köszönhetően ki is tud lazulni. Az esetek többségében nem okoz problémát, ha a babára tekeredik.
A nyakra tekeredett köldökzsinór az esetek többségében könnyen meglazítható és letekerhető a babáról a szülés során, ám ha annyira szoros a zsinór, hogy akadályozza a baba megszületését, az orvos közbeavatkozik: érfogókkal leszorítja a köldökzsinór ereit, elvágja azt, és világra segítik a babát, mondta el dr. Szakács Zoltán szülész-nőgyógyász főorvos.
Míg a túl hosszú köldökzsinór könnyebben rácsavarodhat a babára, az is okozhat problémát, ha túl rövid. Ha 20-30 centiméternél rövidebb a köldökzsinór, gondot jelenthet a szülés során, akár lehetetlenné téve a hüvelyi szülést. Előfordulhat még, hogy a köldökzsinóron valódi csomó képződik, vagy trombózis keletkezik benne – ezek sajnos tragikus következményekkel járhatnak, de szerencsére rendkívül ritka szövődmények.
Egyes kultúrkörökben nagy jelentőséget tulajdonítottak a köldökzsinórnak, melynek régi neve torongy, torongya. Régen például a születés után a bábák csomókat kötöttek az újszülött köldökzsinórjára, majd a gyermek testétől néhány centiméterre elkötötték. Az elkötött rész körülbelül egy hét alatt leszáradt, amit eltettek. A gyermek hétéves korában adták oda neki, és megkérték, hogy bogozza ki. Ha sikerült, leánygyermek esetében azt tartották, ügyes lesz a varráshoz, a fiúgyermek pedig a szerszámokhoz fog jól érteni.
A néphit szerint aki a köldökzsinórját amulettként hordja a nyakában, az szerencsés lesz, a nyakra tekeredett köldökzsinórból pedig azt jósolták, kötél által hal meg az illető. Egy másik hiedelem szerint ahány csomó van a méhlepénnyel maradó köldökzsinóron, annyi gyermeke születik még az asszonynak, más magyarázatok szerint annyi évig nem esik teherbe ismét. Volt, ahol a köldökzsinórt az ajtó sarkában helyezték el, hogy a fiú jó gazda legyen, a lány pedig jó varró. Állapotos asszonyoknak megtiltották, hogy kifeszített kötél alatt bújjon át, mert a hiedelem szerint úgy tekeredik a gyermek nyakára a köldökzsinór, ahogy a nő bújik a kötél alatt, olvasható néprajzi lexikonokban.
Források:
Magyar Néprajzi Lexikon
Magyar Néprajz nyolc kötetben
Az emberélet fordulói
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.