Háború a szülőszobán: szülésznők vs kismamák

Háború a szülőszobán: szülésznők vs kismamák

szülés
PUBLIKÁLÁS: 2018. augusztus 03. 10:00
Az elmúlt napok történései arra indítottak, hogy ismét rárepüljek a billentyűzetre. Most a kommunikáció témáját járom körbe szülésznőként. Illetve annak a hiányát. Mert sajnos van hiány bőven.

Kicsit visszamegyünk az időben – na, nem a világ teremtéséig –, de hogy világos legyen a kép, erre szükség van. Körülbelül húsz-huszonöt éve nagyot fordult a világ a magyar szülészeteken is. Sorban gyűrűzött be az együttszülés, a rooming-in, bababarát kórházi címek, stb. Változott a szülésznők képzése. A régi gyorstalpaló helyett előbb jött a hároméves nappali tagozat, majd a főiskola.

Ahogy bővültek a lehetőségek, úgy nőtt az igény a kismamák részéről, és sajnos ennek mi, szülésznők nem mindig tudunk megfelelni. Ami viszont nem a jó irányba megy, az a hivatásunk erkölcsi megbecsülése. Szándékosan nem munkát írtam. Ez nem munka, hanem hivatás.

Időnként úgy érzem, mintha folyamatos háborút vívnánk. A lövészárok egyik oldalán a kismamák, a hozzátartozók, a másikon az egészségügyi személyzet.

Ezen lehet/ne változtatni, de ezt akarni kell mindkét félnek. Addig, amíg úgy tekintenek ránk, mint a mumusra, aki azért van, hogy megkeserítse az életüket nem fog menni. Viszont nekünk is nyitottabbaknak kell lennünk az újdonságokra.

Az alábbiakban két fő problémaforrást írnék le a szülésznők szemszögéből.

A felvilágosítás

Még mindig nagyon sokszor belefutunk a teljesen felkészítetlen kismamákba, akik a legalapvetőbb dolgokkal sincsenek tisztában. A szülőszobára érkező kismamákról azért feltételezünk egy alap lexikális tudást. Ennek fényében magyarázunk. A vajúdás alatt már nincs idő az elmúlt kilenc hónapot pótolni. Tehát, ha valami nem világos, akkor kérdezni kell.

A hozzátartozók

Örökzöld téma. Telefonon nem adunk tájékoztatást, ki mikor szült vagy nem szült. Majd a kismama megosztja azzal, akivel akarja és amikor akarja.

Együttszülésnél a hozzátartozó nem azért van ott, hogy minket molesztáljon:

„Miért hagyják szenvedni a feleségemet?”

és

„Mikor szül már?”

és

„Miért nem szedik már ki a gyereket belőle?”

hanem hogy érzelmileg támogassa.

Mi sem vagyunk szentek, bőven van hová fejlődni. De már látni az alagút végén a fényt... talán nem a pesti gyors jön szembe…

Szerintetek mit kellene változtatniuk a szülésznőknek és mit a kismamáknak, hogy ne háborúzzanak, hanem segítsék egymást?

Gólyanéni

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.