Amire minden gyerek vágyik: látogatás a LEGO-gyárban

PUBLIKÁLÁS: 2018. július 28. 07:00

Ezt a kis élménybeszámolót azzal kezdeném, hogy a technika ördöge kibabrált velem (jobban mondva én magammal): a gyárlátogatás során készült összes kép- és hangfelvétel, valamint digitális jegyzet odaveszett, amikor a látogatás után pár nappal sikerült kizárnom magam a telefonomból. A gyári beállítások visszaállítása során minden megmaradt, csak a fotók, jegyzetek és hangfelvételek tűntek el a digitális űrben. (Erről majd máskor írok részletesen.) Alapvető lúzerség volt a részemről, de tanultam belőle. Egy szerencsém van, hogy néhányat feltöltöttem a Bezzeganya Facebook oldalára, és a barátnőimnek is küldtem párat, ezeket most vissza tudtam szerezni. Sajnos a gyártósorról és egyéb izgalmas munkaállomásokról nem maradt meg fotó. (Majd egyszer visszamegyek...)

Bezzeganya

A szerző cikkei

I’m a loser, baby

A LEGO-gyárban

Most azonban vissza a naphoz, amire igen régen vágytam már: nemrég tehát részt vehettem egy vezetett túrán a nyíregyházi LEGO-gyárban. A biztonsági őrök már a belépés előtt szívóztak, hogy nem fotózhatunk (pedig akkor még csak kívülről fotóztuk a bejáratot), de szerencsére a vezetőnk engedélyezte a fényképek készítését – bizonyos feltételek mellett.

A hatalmas kertbe érve rögtön ámulatba estünk – egy életnagyságú szarvasmarha állt a réten, nem messze tőle pulikutya gulyással és fortyogó gulyáslevessel, és persze nem hagytuk ki a fotózkodást a padon ülő LEGO-emberrel sem, akinek lyukas a zoknija.

Az épületbe lépve úgy éreztem magam, mint a Motkány a Jégkorszakból, amikor a makk-mennyországba lépett. Amerre a szem ellát, mindenhol LEGO: terepasztal, életnagyságú rajzfilmkarakterek LEGÓ-ból, szín szerint válogatott építőkockák, plexi figurák teletöltve LEGO-elemekkel, sőt, még a kantinban is LEGO-építőelemekkel borították be az oszlopokat. (Ekkor kezdtem el gondolkozni rajta, hogy dobok minden melót és jelentkezem ide dolgozni…)

Játék az élet

A vezetett foglalkozásunk során különböző feladatokat kaptunk: az egyiknél például a néhány darabból álló szettből kacsát kellett építeni. Tízen tízfélét sikerült alkotni, mindegyik hasonlított a kacsára valamelyest (azt hiszem, legkevésbé az enyém). Aztán a szivárványszínű építőszettből (nagy, egyforma, színes, téglalap alakú építőelem) minél magasabb tornyot kellett építeni párosával. Az nyert, akinek a legmagasabb tornya épült anélkül, hogy ledőlt volna. Kár, hogy az asztalra nem állhattunk fel… A legizgalmasabb pedig az a feladat volt, amikor az egyforma egységcsomagból mindenkinek várat kellett építenie, de úgy, hogy közben magunkban megalkotjuk a történetét: miért, hogyan épült, kik laknak benne, mit csinálnak, stb. Itt jöttem rá, hogy a fantáziám kicsit berozsdásodott – na, majd a nyári szünetben „tréningezem” kicsit magam.

A LEGO, mint problémamegoldó

Tudtátok, hogy a LEGO-nak van egy olyan készlete (Lego Serious Play), ami gamifikációs módszerrel segíti a problémamegoldást a felnőttek körében? Mező Bálint a foglalkozás során sokat mesélt a játék működéséről és hatásairól: az LSP közös gondolkodást és egyenrangú kommunikációt használó módszertanra épül, mely alkalmas arra, hogy a csoport tagjai megértsék a helyzetet és megoldást keressenek az adott problémára, de stratégia-alkotásra, tervezésre is kitűnő lehetőség. Ha érdekel titeket a téma, szívesen írok a módszerről később részletesen.

Gamifikáció: Különböző játékelemeket alkalmaznak nem játékos környezetben, hogy a folyamatot érdekesebbé tegyék.

Hogyan működik a LEGO-gyár?

Egy újabb helyszínen az egységcsomagokat állította össze a gyártósor, amelybe be van táplálva, hogy az adott dobozba melyik elemből hány darab és milyen színű kell. A tévedés lehetősége nem nagy, a végén egy szuperérzékeny mérleg ellenőrzi a doboz súlyát, és jelzi, ha nem a beállított értéket méri. Ekkor a dolgozó utánanéz, hol lehet a hiba, melyik elem hiányzik vagy van belőle több és pótolja/korrigálja a darabszámokat. A csomagolást követően a hibátlan minőségű és összeállítású dobozok (nem, nem a dolgozókhoz, hanem) a giga raktárba vándorolnak, amelynek különlegessége (a méretein kívül), hogy robotok mozgatják az árut.

Na, jó, hogy a dolgozóknak is jó legyen, a gyár területén van egy shop, ahol dolgozói áron vásárolhatnak LEGO-termékeket. Persze meghatározott értékhatárig.

LEGO-történelem

A LEGO olyan játék, melynek összes eleme ugyanannak a rendszernek a része, így minden egyes alkatrész (színtől, formától, funkciótól függetlenül) összeépíthető a többi alkatrésszel. Azaz az ötven évvel ezelőtt gyártott LEGO-elemek kompatibilisek a mai készletekkel.

1932-ben a dán Billund városában Ole Kirk Christiansen vállalkozást alapít, mely fajátékokat gyárt. Két évvel később a cég felveszi a LEGO nevet, melynek a „Leg godt!” dán kifejezésből származik. Jelentése: „Játssz jól!”
1947-től elkezdenek műanyag játékokat készíteni, melyek különlegessége volt a tetejükön található „bütykök” és a lyukas alj.
1958-ben megszületik az „igazi” LEGO.
1973-tól a magyar piacon is jelen vannak.
2008-ban megnyílik Nyíregyházán a LEGO-gyártó üzem.

Utóirat:

A gyárlátogatásokat borzasztóan szeretem, tavaly például a Maggi-gyárban volt lehetőségem körbejárni és megnézni, hogyan készülnek a termékek. Voltam már a Dreherben is (erről nem írtam). Ha egyszer még a Nutella/csokigyárba is eljutnék…

Tünde