A történelem ugyanolyan részletes volt, mint a gimis könyv, nyelvtanból emelt érettségis anyagot tanultunk... Rengeteg magolás, magolás hátán. A tanárokból kiveszett az empátia, miniatűr felnőttekként kezelik a gyerekeket, épp mint a középkorban. Hatodikban se számítok semmi jóra, első héten már négy dolgozattal nyitottak. Hol van az az idő, amikor a gyerekek suli után játszottak, nevetgéltek együtt?
Nem vagyok nagyon öreg, és emlékszem, hogy ötödikben maximum napi egy órát tanultam, és nem hármat. Mint említettem, gimiben tanítok, és megtapasztalom a középiskolások keserű napjait is... Heti kétszer nyolc és egyszer kilenc óra, a maradék két napon hat és hét. Normálisak az oktatási hivatalban?!
A gyerekek hazaérnek három-négy óra magasságában, esznek, hullafáradtak, ha kell, elvánszorognak edzésre, vagy különórákra, majd este nekiállnak tanulni. Sokszor éjfélig... Számoljunk csak, az napi hány óra munka? Vádolom az oktatási rendszert, mert megnyomorítja a gyerekeket. A pedagógusokról, terheikről szándékosan nem írok, mert ez a poszt nem róluk szól... Szégyelljék magukat, akik tönkreteszik az ifjúságot!
egy keserű szülő
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.