Bevallom, én nem láttam a Mogyoró meló első részét, de így is teljesen képbe kerültem az első pár percben, ami pont ott folytatja, ahol az első sztori abbahagyta: az állatok épp habzsidőzsiznek a megszerzett boltban, egészen addig, amíg a túl jól menő nagyvállalatok jellegzetes delegálási sémája utol nem éri őket, és az úgy hagyott bojler miatt fel nem robban az egész kajamennyország, lehet menni vissza... Nem a balettbe ugrálni, csak a parkba élelmet szerezni oldszkúl módra (elvégre vadállatok vagyunk, nem? - kérdezi Andie, a nemlila, racionális mókuslány, aki rossz szemmel nézi ezt az egész munka nélkül szerzett vagyonhegyet).
Csakhogy a parkot épp kiszemeli magának a végsőkig korrupt polgármester, aki pont úgy néz ki, mint korai kommunista propagandaanyagokban a gaz tőkés, épp csak szivarja nincs – van viszont gonosz vigyora, bőrfoteles irodája, drága autója, egy végletekig elrontott dagadt kislánya (kiköpött Evetke ő, aki Tompika modorában szadizza a játékait, köztük az eleven kutyát is...), fő bevétele a profiton túl a kenőpénz, és most épp lejárt szavatosságú vurstlit akar a szép zöld ligetbe telepíteni, ahol állati hőseink épp laknak, de ezek után végképp éhezésre és hajléktalanságra vannak ítélve.
A történet nem túl csavaros, a jellemek ízlésemhez képest a legtöbb esetben nagyon egysíkúak – a jófej állatok mondjuk nem mentesek némi öntörvényű gerillaságtól (anélkül ugyanis végképp lehalna a sztori), a lila mókus kizárólag mások által lehetetlennek tartott megoldásokban gondolkodik (vajon a HR-ben ismert „lila mókus” fogalma ihlette Grimbuszt?...), a nehéz gyermekkorú patkány pedig fogyatékosságai ellenére a legacélosabb jellemek közé tartozik, végtelen lojalitással barátai iránt. A gazemberek viszont végtelenül és egysíkúan hülyék, semmilyen jó tulajdonságukba nem lehet kapaszkodni, és így békés megegyezést elérni velük – marad tehát a harc. Itt jön képbe a stáb ázsiai (főleg dél-koreai) része, akik telepakolják rengeteg látványos akciójelenettel az egészet, még GTA-t idéző autós száguldozások is vannak bőven. Én általában túlbiztosításnak tartom, itt viszont komolyan venném az ajánlott „hat éven felülieknek” korhatárt, mert a fiatalabbak bizony pár keményebbre vett akciójelenettől akár megijedhetnek.
Miután az első parkbontó rohamot visszaverik az állatok, mégiscsak elkergetik őket, és le is mondanának a harcról, ha lenne hova költözni – de az egyetlen szóba jöhető zöld területről hamar kiderül, hogy golfpálya és kvázi lakhatatlan, sőt, közben összetűzésbe kerülnek közben a golfpálya eredeti lakóival, egy rakás egérrel, akik azóta rettenhetetlen ázsiai harcmodorú nindzsákká képezték át magukat a városi sikátorok mélyén, legjobban úgy lehet őket megsérteni, ha valaki cukinak nevezi őket, főleg Mr. Fenget, a horda vezérét, és akik annyian vannak... annyian, mint az egerek, ahogy mondani szokás.
Mivel a látvány és a helyzetekből adódó poénok kiütéses győzelmet arattak a dramaturgia felett („érezd meg egy milliméteres ütésem erejét” - rikkantja közben a főegér), az események sorában nem érnek nagy meglepetések, de közben akad néhány felnőttnek is mulatságos poén: a vurstli megnyitóján koktélozó városi méltóságok a közismert „üsd a vakondot” játékkal szórakoztatják magukat amíg „és ez nektek jó vicc???" – felkiáltással meg nem jelenik a vakond, és persze innentől fordul a kocka. Mielőtt végképp kiábrándulnánk az emberiségből, azért még megláthatjuk, hogy a szövetségi rendőrség valakitől (teljesen elvarratlan szál, kitől kaphatták a fülest) mégiscsak információt kap, hogy a park helyén épített vurstli engedélyeivel valami nincs rendben, és az állatok harca nyomán rommá váló „vidámpark” közepén bilincset csattintanak a pénz mámorában a szabályokról megfeledkező főméltóságra, akinek távoztával aztán kiderül, a városban azért akadnak jófej emberek is, akik nem gondolják úgy, hogy az állatok és a fák magasról le vannak sajnálva.
Apropó, mivel én is a városi parkok, fák és állatok elkötelezett híve vagyok, ha valaki esetleg tudná Mr. „nemvagyokcuki” Feng, a harci egér telefonszámát, privátban legyen oly szíves, közölje velem. Azt hiszem, lenne számára egy javaslatom.
Vakmacska
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.