A harmadik hónapos oltások után elég rendszeresen hőemelkedése volt a kicsinek és nyűgös volt, de nem volt semmi látható indoka a rossz közérzetnek, feltehetőleg a fogcsírák mocorgása okozta a problémát.
Eddig ha Pocak meglátta a rágókát, babatornáztatót, nem törődött vele. Aztán egyszer csak az egyik nap kezébe akadt a rágóka, elkezdte húzni a szájához, és rágta. A műanyagot... amit eddig kiköpött és nem tetszett neki, hiszen csak a textilrágókák kellettek. No, de ez azt eredményezte, hogy amikor kiesett a rágóka a kezéből, kellett neki újra... és itt a lényeg... elkezdett nyúlni érte. Eleinte épp csak nyúlt valamiért, aztán ez napról napra fejlődött. És ez a fejlődés meghozta a tornáztató iránti érdeklődését, hiszen arra egy csomó dolog van felaggatva, amit meg lehet próbálni elkapni. Na, ma már nemcsak elkapja, hanem most az a gond, hogy betömné, de ahhoz nem tud felülni, odahúzni a szájához meg nem lehet, nem elég hosszú a zsinórja a játékoknak. Egyébként ha hason van, próbálja a fenekét feltornázni az égbe és kúszni előre... Bár legtöbbször még a kezével inkább tol, mint húz, és ezért tolatni kezd, főleg a kiságyban, látványosan.
Elkezdett nevetgetni (juhhééé) és sikítani (kevésbé juhhé). Persze mind a két hang aranyos és cuki, de még a nevetgetést azt bírom hallgatni huzamosabb ideig, a sikítás azért néha idegőrlő, pedig tudom, hogy jókedve van, és csak játszik a hangjával az egyéb játék közben.
Kitartása is van a gyereknek. Megjártuk az országot keresztbe, és ehhez még hozzátettünk egy balatoni túrát, hiszen isteni meleg idő volt, csobbantunk volna egyet, így a nagyszülőkkel felkerekedett a család strandolni. Nekem isteni jólesett kicsit napfürdőzni és csobbanni... Babónak is megmutattuk a vizet, neki azért még hideg volt, de jót aludt a szabad levegőn. Viszont az egyórás autóút alatt az istennek se akart aludni, de a rosszabb, utazni se volt kedve, ezért hiába csináltam bármit kisebb nevetős megszakításokkal, végig sírt. A nagyszülők megjegyezték, hogy azt hitték, el fog aludni a gyerek, vagy a sírást abba agyja egy idő után.
A menetrendünkbe pedig beépítettük a heti két alkalom bike with baby mellé, heti egy alkalom rúdfitneszt is, így a saját fizikumom felé érzett nemtetszés ellen is tudok dolgozni. No, de ez szép időmenedzsmenttel jár, hiszen amíg a bike with babyn velem van a baba, a rudas edzés alatt nem tudok vele foglalkozni olyan sokat. Szerencsére egyelőre otthon edzek, így ha alszik a kicsi, nyert ügyem van, de ha ébren van, az se nagy gond, hiszen el tud játszani a saját játékaival.
Futás alatt még apa vigyáz a kicsire, megvárom, hogy ülni tudjon, és utána kiviszem magammal babakocsival futni. Szerencsére futáshoz is alkalmas babakocsit vettünk és van egy futópálya is a közelben, így remélem nem lesz gond.
Waczkor
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.