A férjemhez vágtam a terhességi tesztet

Elkezdtünk próbálkozni a babával, és rögtön az első hónapban össze is jött. Mivel nem számítottam rá, hogy ekkora szerencsénk lesz, már a vérzés kimaradásának napján, csak úgy brahiból csináltam egy tesztet. Még én is meglepődtem az eredményen.

Amikor a férjem hazajött a munkából, ez a párbeszéd zajlott le köztünk:

- Hát te meg hogy nézel ki?

- Miért, hogy?

- Nézz bele a tükörbe.

- Nem látok semmi különöset.

- Nézd meg magad alaposabban, nem látod?

- Nem, mit?

- Azt, hogy úgy nézel ki, mint akinek 9 hónap múlva gyereke születik. Gratulálok, apuka!

Anyukámnak pedig a szülinapján mondtam el, így:

- Boldog szülinapot, Anya. Tényleg, most hogy hamarosan nyugdíjas leszel, mik a terveid mondjuk áprilisra?

- Nem tudom, talán elmegyek 4 órában dolgozni, kertészkedek, kötögetek itthon, ilyesmik, miért?

- Mert majd lehet, hogy segítségre lesz szükségem tavasszal, sokat kellene jönnöd hozzánk.

- Miért, valami gond van?

- Á nem, csak gondolom, szeretnél majd játszani az unokáddal, amilyen gyakran lehetőséged lesz rá.

Frida

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2013 január. Mariborban síeltünk. Utolsó nap elestem egy kanyarban, elszakadt a térdszalagom, a hegyi mentők hoztak le tepsiben. Mivel pár napja késett a menstruációm, gondoltam, majd otthon tesztelek. A térdemet nem műtötték, viszont fekvőgipszbe kerültem, két mankóval csattogtam ki a vécére (nem volt egyszerű mutatvány) ahol a mosógépünk is van (elöltöltős). A gipszelt lábam bedugtam a gépbe, amíg megcsináltam a tesztet, és onnan kiabáltam a férjemnek, hogy apa lesz. Szeptember végén meg is született a fiunk, idén augusztusban pedig a második is. (Most nem volt mosógép.)

A gipsz miatt vérhígító injekciót kellett kiváltani a patikában, így azért a párom ugrott be a teszt elvégzése előtt, és mivel én nem tudtam megvenni a tesztet, azt is vele hozattam a gyógyszertárból, ahol több típusból kellett szegénynek választania. De sikerült. Mivel sejtettük, hogy jön a baba, nem volt akkora happiness, de persze mosolygott és megpuszilt, amikor kiugráltam a mosdóból. Azon a hétvégén a szüleim és anyósomék együtt jöttek el látogatóba hozzánk. Előjött a téma, hogy mikor lesz már unoka. Hát konkrétan szeptember végén, mondtuk. Nagy csend lett. Az anyukák persze elsírták magukat, apu és apósom pedig majdnem kiugrott a bőréből a hír hallatán.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gina

Nagyon-nagyon szerettük volna, hogy kisbabánk legyen. Hosszú évekig vártunk, sok-sok vizsgálaton, gyógyszeres, injekciós hormonkezelésen, három sikertelen lombikprogramon voltunk már túl. A negyedik lombik alkalmával egy szép tavaszi napon egy fagyasztott embriót ültettek be a méhembe. Párommal a beültetés után együtt izgultunk, hogy sikerül-e végre. Eltelt három hét, amikor vissza kellett menni a meddőségi központba ultrahangra, de akkor már éreztem, hogy talán-talán kismama vagyok. Bementem ultrahangra, és a doktor úr mutatta a monitoron a kis fekete pöttyöt, hogy ott van valaki. Akkor az asszisztens hölgy behívta a páromat és ő is láthatta. Utána kimentünk, leültünk a Klinika parkjában a padra, sütött a nap, és mi sírtunk örömünkben és elkezdtük küldözgetni az sms-eket a velünk izguló, szurkoló ismerősöknek, hogy „Sikerült!”

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Móni

Még nem volt kétéves a kisfiam, amikor egy reggel iszonyatos hányingerre ébredtem. Mivel még egyrészt szoptattam és a vérzésem sem állt még vissza, másrészt védekeztünk, fel sem merült bennem, hogy állapotos lehetek. De amikor még két nap múlva sem enyhült a dolog, akkor már kezdett nagyon gyanús lenni. Tudni kell, hogy a kisfiammal 6 hónapon keresztül naponta többször hánytam, és kezdett az érzés nagyon arra az időszakra emlékeztetni. Ezért elrohantam az első gyógyszertárba és vettem egy terhességi tesztet. Azonnal megcsináltam, és ott virított rajta a két csík.

Ezek után egész délután törtem a fejem, hogyan is mondjam meg ezt a férjemnek. Mivel az első szülésem közel sem volt egyszerűnek és simának mondható - 54 óra a szülőszobán - ezért még nem terveztünk tesót a fiamnak. Tudtam, hogy még egyikünk sem heverte ki az akkor átélteket, és mindketten rettegtünk egy újabb szüléstől. Végül úgy döntöttem, hogy miután lefektettük a fiunkat aludni, egy pohár borral kiülünk a teraszunkra, és akkor nyugodtan elmondom neki. De mint a mondás tartja: ember tervez… A férjem idegesen jött haza, mert a munkahelyén valami felbosszantotta. Egész este morgott, veszekedett. Végül sikerült jól összevesznünk, ami tetőpontján elővettem az addig a zsebemben őrzött terhességi tesztet és hozzávágtam egy TERHES VAGYOK! felkiáltás kíséretében.

Pennylane

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?