Magyarországon a koraszülés egyértelműen népbetegségnek számít, hiszen minden kilencedik gyermek a vártnál jóval hamarabb jön a világra – hívja fel a figyelmet prof. Dr. Pintér Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványának kuratóriumi elnöke, aki több mint 50 év tapasztalattal rendelkezik a koraszülött-ellátás területén. Pintér Sándor hozzátette: ez a magas arány még inkább sokkoló annak tükrében, hogy a koraszülések európai átlaga 6% körül alakul, sőt a skandináv országokban a 4%-ot sem éri el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 37. hét előtt és 2500 gramm alatt koraszülésről beszélünk. Minél korábban születik egy koraszülött, annál valószínűbb, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes szövődmény fog nála kialakulni, ezért a koraszülöttség az újszülött-halálozás vezető oka világszerte.
A szülés körüli halálozás 80 százaléka, és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki.
A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány a koraszülött-világnap alkalmából egyhetes rendezvénysorozatot szervez az alapítványi támogatók segítségével felújított és a továbbképzési feladatokat ellátó, tegnap átadott Tanácsadó és Továbbképző Központjában.
A 2015. november 16. és 20. közötti programsorozattal az alapítvány elsődleges célja, hogy nyíltan beszéljen a diákoknak, a fiataloknak és a szülőknek a koraszülés megelőzésének lehetőségeiről, és felhívja a figyelmet legveszélyesebb rizikófaktorokra.
A kismamákat, leendő édesanyákat gyermekorvosi, védőnői tanácsadással, az érintett kisgyermekeket szórakoztató programokkal, játszóházzal, mesedélutánnal várják az alapítvány szakemberei és önkéntesei.
A koraszülöttek világnapját minden évben november 17-én tartják. Az ennek alkalmából megrendezett szegedi eseményen Pintér Sándor professzor rámutatott:
„Egy koraszülött gyermek születés utáni esetleges halála, a születés utáni hetek stressze, valamint a maradandó károsodások hatalmas terhet róhatnak a családra, amelyek pénzben nem mérhetők. A hazai egészségügy ugyanakkor a koraszülöttek közvetlen ellátására – a megszületéstől a hazabocsátásig, illetve a koraszülött haláláig – mintegy 12-13 milliárd forintot fordít évente. A maradandó károsodások kezelésére költött összeg ennél nagyságrendekkel nagyobb, éves szinten eléri a 120-130 milliárd forintot”.
A súlyos terheket azonban jelentősen csökkenthetné a megelőzés, amelynek egyik legfontosabb, első lépése az érintettek tájékoztatása – hangsúlyozta Pintér Sándor professzor.
Bár a koraszülések oka 40%-ban továbbra is ismeretlen eredetű, 30%-ban pedig anyai vagy magzati okra vezethető vissza, az esetek maradék 30%-ában egyértelműen a várandós édesanyák életmódja (alkoholfogyasztása, terhesség alatti dohányzása vagy kábítószer-használata), valamint korábbi művi vetélése, fennálló hüvelyfertőzése vagy fogágybetegsége okozza a kisbabák idő előtti érkezését.
Újabb kutatási eredmények azt is feltételezik, hogy a koraszülések hátterében akár 50%-ban valamilyen gyulladás áll.
Kockázatok és mellékhatások
A koraszüléshez vezető kockázati tényezők között a dohányzás a leggyakoribb (és nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás is!). Napi 20 vagy több szál cigaretta elszívása 100%-kal növeli a koraszülés előfordulásának arányát. A dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a magzat fejlődését: napi egy doboz cigaretta 250 grammal, két doboz 500 grammal csökkenti az újszülött születési súlyát. A terhesség alatti dohányzásból ezenkívül olyan súlyos fejlődési rendellenesség is következhet, mint a nyúlajak és a farkastorok.
A terhesség során elfogyasztott alkohol növeli egy súlyos betegség, a magzati alkohol szindróma kialakulásának esélyét. Legveszélyesebb időszak az első három hónap második fele, mivel a magzat szervezete ekkor még nem rendelkezik az alkohol lebontásához szükséges enzimekkel. A várandósság alatti drogfogyasztás ugyancsak súlyos következményekkel – a magzat elhalásával, vetéléssel, korai lepényleválással, koraszüléssel és súlyos fejlődési rendellenességgel – járhat.
A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány szakemberei ezért teljes dohányfüst-, alkohol- és drogmentességet javasolnak a terhesség ideje alatt. A korábbi terhességmegszakítás a méhnyak elégtelenségét eredményezheti, ami a későbbi várandósságnál burokrepedéssel induló spontán vetéléshez vezet, és gyakran koraszülést okoz. A terhesség első 16 hetében kialakuló hüvelyi fertőzés kilencszeresére növeli a koraszülés veszélyét, de a várandósság későbbi szakaszában is kétszer olyan gyakran fordulhat elő koraszülés és vetélés. A magzati fertőzés megelőzésére a megoldás a kismamák rendszeres szűrése, illetve – amennyiben szükséges – azonnali célzott kezelése.
Bár kevesen tudják, de fennálló fogágybetegség (vérző fogíny) esetén a fog körüli tasakban megtelepedett kórokozók a véráram útján megbetegíthetik a magzatot, és koraszülést okozhatnak. A koraszülöttből és a méhlepényből ugyanazok a kórokozók tenyészthetők ki, mint a rossz fog körüli tasakból.
„A megoldás a várandós édesanyák rendszeres fogászati ellenőrzése és – szükség esetén – kezelése, amelynek eredményeként a koraszülés előfordulási esélye akár 60-70%-kal csökkenthető”
– tette hozzá Pintér Sándor professzor.
Egy másik sajtóközlemény a koraszülöttek táplálásának fontosságára helyezi a hangsúlyt:
A hosszú távú prevenció a korszerű koraszülött-ellátásban is fontos célt jelent, ehhez pedig nélkülözhetetlen a megfelelő táplálás – hívják fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának szakemberei a koraszülöttek világnapján.
A kognitív területek (például a gondolkodás, a nyelvi képesség vagy az emlékezet) életünk első 1000 napjában fejlődnek legintenzívebben, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer, valamint ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma is, amely meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot. Ez, a fejlődés szempontjából kritikus időszak egy érett újszülött számára kevésbé megterhelő, hiszen 280 napot méhen belül tölthet. A koraszülötteknek (azaz a 37. terhességi hétnél korábban világra jött csecsemőknek) azonban ennél néha 80-100 nappal is kevesebb jut, ezért az ő esetükben kiemelt jelentőséggel bír a méhen kívüli táplálás.
„Az 5 év alatti gyermekek körében világszinten a koraszülöttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak. A túlélési esélyeik javításában, a koraszülött betegségekkel szemben az anyatej az egyik legfontosabb prevenciós fegyverünk. Az anyatej minden más tápláléknál jobban hasznosul a csecsemő szervezetében, és képes alkalmazkodni az igényeihez. Koraszülés esetén például magasabb a fehérje- és a zsírtartalma, és több ellenanyagot is tartalmaz, ami segít megvédeni a fertőző betegségektől. A modern koraszülött-ellátó központokban – így a Honvédkórházban is – a csecsemőkori betegségek leküzdése mellett a későbbi betegségek megelőzése is fontos célkitűzés, amiben az anyatejes táplálásnak kiemelt szerepe van.”
– hangsúlyozza Dr. Nádor Csaba neonatológus főorvos, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Centrumának (PIC) vezetője. Az intézményben Szoptatási- és Csecsemőtáplálási Ambulancia segíti az anyák szoptatási nehézségeinek megoldását, az egészséges és beteg újszülöttek anyatejes táplálásának támogatását.
A szoptatás a koraszülöttek és érett újszülöttek esetében is hosszú távú előnyökkel jár. Kisebb arányban fordul elő például a felnőttkori elhízás és a cukorbetegség, az anyatejet kapott koraszülöttek esetében pedig alacsonyabb az allergiás megbetegedések előfordulási aránya, és jobbak a kognitív fejlődési mutatók is – 8 éves korra 8,3 ponttal magasabb intelligencia-hányadosuk, mint nem szoptatott társaiké. Ennek ellenére a statisztikák elszomorítóak: a koraszülött csecsemőkre vonatkozó nemzetközi adatok szerint csupán az édesanyák fele képes fenntartani az anyatejes táplálást a kórházból való hazatérésig (aminek a leggyakoribb oka az anyát érő stressz), de az egészséges újszülötteknek is mindössze 34%-a kap kizárólag anyatejet az első hat hónap során. Pedig a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai az örökölt géneknél is nagyobb hatással vannak olyan felnőttkori népbetegségek kialakulására, mint például a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy az elhízás.
A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által életre hívott Első 1000 Nap Program célja, hogy rendszeres szakmai képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással járuljon hozzá a fejlődés szempontjából kritikus időszak ideális táplálkozási szokásainak kialakításához, és ezzel a gyermekek hosszú távú egészségének biztosításához. A programhoz a koraszülöttek világnapja alkalmából a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja is csatlakozott, amelynek szülészet-nőgyógyászati osztálya és PIC részlege élen jár a magyar koraszülött babák korszerű és családbarát szemléletű ellátásában, valamint az anyatejes táplálás fontosságának hangsúlyozásában.
- sajtóközlemény -
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.