Alternatív vagy hagyományos módon szüljek?

Alternatív vagy hagyományos módon szüljek?

szülés
PUBLIKÁLÁS: 2015. június 16. 07:00
Februárban keresett meg minket egy végzős pszichológus hallgató, aki szakdolgozatához készített kérdőívet szeretett volna minél több édesanyához eljuttatni, és arra kereste a választ, hogy mi befolyásolja a szülési élményt. Facebook oldalunkon meg is osztottuk a kérdőívet, melyet közel ezren töltöttek ki. Ígéretéhez híven a hallgató összefoglalta az eredményeket, és elküldte nekünk.

A kérdés nem csak Magyarországon, de a világ számos részén heves viták tárgyát képezi. Ha az elmúlt évszázadokra nézünk vissza, akkor olyan ez a folyamat, mint egy jobbra-balra lengő inga. Dédnagyanyáink egyedül vagy bábák segítségével szültek, a férfiaknak nem volt köze ehhez az eseményhez. Aztán ahogy az orvosi ellátás egyre szélesebb kör számára vált elérhetővé, a bábák a problémás szülési eseményeknél az orvos segítségét kérték. Ahogy fejlődött az orvosi ellátás és az egészségügy, különösen Semmelweis után, a szülés egyre inkább bekerült a kórházba. Azonban a kezdeti időben az orvosok csak a „nehéz szülésekkel” találkoztak, ahol aktív beavatkozásra volt szükség, ezért kialakult egy olyan attitűd, miszerint a szülés egy veszélyes folyamat. Az inga így az elmúlt néhány emberöltő alatt a kizárólag nők kísérte otthoni szüléstől eljutott a férfi irányította kórházi szülésig. A zajló folyamatot nagyobb léptékben figyelve feltételezhető, hogy az inga lassuló mozgással megtalálja az egyensúlyi középpontot. Hogy a gyakorlatban hogyan fog megnyilvánulni ez az egyensúlyi pont? Szakdolgozatomban erre kíséreltem meg megkeresni a választ.

A válasz megtalálásához 961 édesanya a dolgozathoz készített kérdőívre adott válaszait elemeztem. A kutatás az alternatív és a kórházi szülés közötti alapvető különbségeket vizsgálta. Ezek az eltérések leginkább a korábban említett inga hasonlattal szemléltethetőek. Az alternatív szülési módszerek az inga egyik oldalra történő kilengése, melyben a szülés természetessége a hangsúlyos, míg a hagyományos a másik oldalra történő kilengés, ahol a modern eszközök használata a lényeges. A gyakorlatban szemléletbeli eltérésről beszélhetünk, melyek például a szakember szerepében vagy a szülő nő kompetenciáit illetően figyelhetőek meg. Ezeket a különbséget olyan kifejezések írják le jól, mint például a „szülés levezetés”, mely inkább a hagyományos módszerben használatos, míg a „szülés kísérés” inkább az alternatív módszerben. Fontos eltérés figyelhető meg a fájdalomhoz való hozzáállásban is. A hagyományos módszer alapvetően a fájdalom megszüntetésére törekszik, és az ezt szolgáló eszközeit fejleszti, míg az alternatív módszer a fájdalmat integrálja a vajúdási folyamatba, mert úgy tartja, hogy a fájdalom átélésével akár segíthető is a szülési folyamat.

Arra kerestem a választ, hogy megfigyelhető-e hatékonyságbeli különbség a módszerek között? Az, hogy valaki egyik vagy másik szülési módszer szerint szül, befolyásolja-e a szülési élményét? A kutatásban részvevők válaszai alapján azt mondhatjuk, hogy nem egyértelműen. Nem lesz valakinek attól pozitívabb a szülésélménye, ha egyik vagy másik módszert választja. Akkor mégis mik azok a tényezők, melyek befolyásolják a szülési élményünket? Leginkább a szülésnél segédkező szakemberekkel való kapcsolat az, ami meghatározó. Annál pozitívabb valakinek a szülési élménye, minél inkább érezte úgy, hogy partnernek tekintik, hogy figyelembe veszik az egyéni igényeit, biztonságban érezte magát és a számára szükséges érzelmi támogatást megkapta. Valamint annál negatívabb volt valakinek a szülési tapasztalata, minél inkább érezte magányosnak magát a szülése alatt, minél inkább félt a szüléstől és a szülési fájdalomtól vagy szorongott. Többek között ezek azok a tényezők, melyek módszertől függetlenül meghatározóak lehetnek a szülés során.

Az alternatív szülést választók leginkább abban különböztek a hagyományos módon szülőktől, hogy ők voltak azok, akik inkább részt kívántak venni a vajúdásukat és szülésüket érintő döntésekben, és inkább vélték úgy, hogy részt is vettek azokban. Olyan döntési szituációkban nyilvánultak meg ezek az eltérések, mint például a vajúdás alatti szabad mozgás igénye, vagy a fájdalomcsillapítási eszközök kiválasztása, melyek inkább a természetes eszközök voltak.

Elmondhatjuk, hogy minden nő arra vágyik, hogy biztonságban és egészségesen hozza világra gyermekét. Azonban mivel minden egyes nő különbözik egymástól, ezért eltérő utakon jutunk el ebbe a vágyott szülési helyzetbe. A magam részéről az inga egyensúlyi pontját ott látom, ahol a rendelkezésünkre álló módszerek egymást kiegészítve és támogatva alkotnak olyan ellátási rendszert, melyben elfogadással és tisztelettel viszonyulnak egymáshoz a felek. Talán lehetséges ez…

Marika

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.