Most toporzékol, majd visítva ordít. Amerre megyek, jön utánam, majd rövid időn belül már nem is emlékszik rá, mi volt a baja, de az üvöltést egy óráig is képes folytatni. Próbáltam nem figyelni rá. Nem hagyta abba.
Ki akartam zökkenteni játékkal, de nem érdekli, folytatja. Ha „büntetésbe helyezem” (járóka), akkor is dühöng egy darabig. Amikor kiveszem, megnyugszik, de ezt nem tartom a legjobb megoldásnak, hiszen azért hagyja abba, mert megkönnyebbül, nem pedig azért, mert felfogja, hogy a hiszti következménye a büntetés. Szeretném megtudni más is küzd-e ezzel, és milyen praktika vált be.
Üdvözlettel:
egy hisztiben leamortizálódott anyuka
Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.