Hogy néz tévét a felnőtt, ha a gyereknek tilos?

Hogy néz tévét a felnőtt, ha a gyereknek tilos?

téve
PUBLIKÁLÁS: 2014. február 04. 13:45
Manapság a legtöbb háztartásban megtalálható a televízió, és az rendszeresen megy is. Így van ez a legtöbb fiatal párnál is. Aztán idővel jönnek a gyerekek. No, és akkor hogy van ez a tévéügy? Ott van a pár hónapos kúszó baba, megy a tévé, aztán a tipegő, óvodás, iskolás, és megy a tévé.

A szakirodalom szerint :

Vannak akik szerint hároméves kor alatt nem is szabad képernyő elé engedni a gyerekeket, míg a három- és hétévesek közötti kicsik is napi 30-60 percet nézhetnének. A BBC szerint az ő gyerekműsoraik két évnél idősebb gyerekeknek valók."

( Dr. A.J. R. Waterson: A babaápolás ABC-je)

Néhány évvel ezelőtt mi, neurobiológusok, még úgy gondoltuk, hogy a genetikai programok automatikusan létrehozzák az összes kapcsolatot az agyban. A komplex neuronális hálózatokat tehát, melyek a gondolkodásunkat, az érzelmeinket, a cselekvéseinket irányítják, genetikailag programozottnak tartottuk. Azonban már tudjuk, hogy hosszú távon csak olyan kapcsolatok jönnek létre a gyermek agyában, amelyek a konkrét élet-világban is rendszeresen aktiválódnak. Amit nem használunk, az elsorvad. A genetikai programok arról gondoskodnak, hogy először nagy többlet jöjjön létre idegsejt-kapcsolatokból. Az agyunkban lévő legfontosabb neuronális áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. És ezt nem a képernyő előtt ülve szerzik meg, függetlenül attól, hogy mi megy a tévében.”

(Élet és Tudomány 2009. évi 13. száma, Interjú Gerald Hüther professzorral )

Súlyosbíthatja a kisgyerekek alvásproblémáit a sok televíziónézés és a számítógépezés, állítják a kutatók. Nehezebben alszanak el, gyakrabban ébrednek fel az éjjel, és gyakrabban jelentkezik náluk a nappali fáradtság.” ( Szülők Lapja, 2011-07-12)

Adott tehát a szakirodalom, miszerint kétéves kor alatt ne, és utána is csak mértékkel, természetesen gyerekeknek való tartalommal. De vajon az agyonmédializált világunkban ez hogy néz ki a hétköznapokban? Apuka és anyuka nem néznek tévét, csak miután elaludt a baba, vagy a kisgyerek? Illetve apuka néz, míg anyuka fekteti a gyereket? Vagy teljesen lemondanak a szülők a tévéről, ha már gyermekük van? Vagy megy a tévé egész nap, a gyerekek meg nézik, amihez van kedvük. Nem, nem feltétlen negatív tartalmú műsorokra gondolok. Ott a híradó, amit azért illik nézni, képben kell lenni azzal, hogy mi történik a világban, vannak más nyelvű hírműsorok, CNN, BBC, etc. No de hát a BBC gyermekműsorai saját bevallásuk szerint sem valók két év alattiaknak, akkor a hírműsoraikat nézhetik a babák, kisgyerekek? Vagy a tipegő, kúszó, mászó gyerekeket be kell zárni a szobájukba, míg a szülők tévéznek? Nagyobb – már iskolás – gyerekeknél hogy működik a szülői kontroll? Mit szabad és mit nem nézniük? Hogy lehet felügyelni?

Rendben, a gyerek ne tévézzen, az idegrendszere miatt. Nagyon elterjedt, hogy családokban, főleg, ha a családtagok messze élnek, skype-on tartják a kapcsolatot. A skype kamera formailag úgy néz ki, mint amikor a tévében valaki beszél. Akkor a skype-ot nézheti, a tévét nem?

Nem szeretném agyontűzdelni szakirodalommal, de elég hosszadalmas tanulmányt olvastam arról, hogy a gyerekek nem képesek a televízió képi anyagát értelmezni. Mert az arc, amelyik beszél, néha közelebb van, néha távolabb, mert a kamera nem azt mutatja, aki beszél, vagy felváltva mutat két arcot. Állítólag 5-6 éves korukra tanulják meg értelmezni a televízióban látottakat. Jó, mondom én, a gyerek nem tudja a tévét értelmezni, de ha a nagymama a skype kamerán integet, akkor én úgyis azon vagyok, hogy megtanítsam értelmezni, hogy az ott a nagymama. A gyerek tehát a várhatóan a szakirodalomnál előbb megtanulja értelmezni a nagymamát, ami olyan, mint a tévé. Most akkor tudja vagy nem tudja értelmezni? A napokban a CNN-t néztük, nem is magyarul van, meg hát úgysem érti a baba (7 hónapos). Rögtön a második hír arról szólt, hogy valahol Ázsiában a hatóság megtalált egy a földbe elásott még élő kislányt. A kamera közelről mutatta, ahogy ássák ki. A lányom persze nézte, én gyorsan és ijedten ugrottam fel, és vittem el onnan a babát. Mit csinálok, ha megérti, hogy ő elásható, feláldozható, stb.? Hogyan oldom a félelmeit, honnan tudom, hogy fél?

Annyi, annyi kérdés van bennem. Semmi emlékképem nincs a kisgyerekkori tévézésről a gyermekkoromból, nincs a férjemnek sem. Nem volt tévénk, vagy csak nem érdekelt a fekete-fehér pici doboz? De nekünk nagy színes tévénk van, és a baba nézi, nézi, nézi.

Régebben három helyen voltam még bébiszitter: egy nagyon vallásos családnál, ahol nem volt tévé, egy brit családnál, ahol apuka a BBC-nél volt író, és soha, soha nem nézhették a gyerekek a tévét. Pedig 3 és 5 évesek voltak. Továbbá egy német családnál, ahol napközben tilos volt, este vacsora után megnézhették az esti mesét, 7, 5, és 2 évesek voltak a gyerekek.

No, de akkor itt a következő kérdés: hogy van ez több gyerek esetén? A nagyobb testvér nézheti a mesét, ellenben a kisebb testvér ne, mert ő még kicsi? Adott családban mindhárom gyerek együtt nézte. Ha a gyereknek tilos, a szülőnek is tilos? Hogy oldható meg, hogy a gyerek ne, de a szülő nézzen tévét?

Hogy oldják meg ezt mások, és mi lenne az üdvözítő?

Hoovirag444

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.