Kérdések özöne nyárra

Neked hogy telik a nyár? Kifacsarod belőle az utolsó cseppig, amit csak kínál, vagy elcsorog az ujjaid közt, mint a tengerparton a száraz homok, és csak a végén döbbensz rá, uramisten, én mennyi mindent terveztem pedig!

Pocakot cipelsz a hőségben? Várod, hogy letehesd már a batyut, vagy húzod az időd, hiszen jó így és még annyi mindent szeretnél? Elmész-e úszni a Balatonra namégutoljára, egymás után három hétvégén is, hiszen a baba nem siet? Vagy sietett, és lemondod az utolsó kettesben töltött hétvégét, utána pedig már csak onnét tudod, hogy nyár van, hogy ragadsz mindenütt – alul lochia, középen izzadság, felül tej, összefolynak a napok?

Várod már, amikor együtt mehettek strandra? Az első vigyort a felé hajított strandlabda láttán? Várod, hogy felálljon és elinduljon mezítláb, hogy életében először megkóstoljon egy őszibarackot? Tanítod halacskázni, tollasozni, építetek-e homokvárat, hajtotok együtt vízibiciklit, gyűjtötök kagylót, mutatod, hogy kell a búvárpipát használni? Mesélsz-e esténként a teraszon a pipacs pamacs apacs indiánokról, amit az ő korában ronggyá olvastál? Csillogó szemmel hallgatja, vagy ásítva unja?

Vagy bosszankodsz? Fürödj fiam, azért jöttünk ide. Veletek sose lehet elindulni sehová, és mindig nyafog valaki valamiért! Kiköpi a meggyet, hogy savanyú, fikázza a szállást, mert nincs wifi, egész nap a céges telefonodat nyomkodná lesötétített szobában, csak a hátát látod, ahogy Facebookozik idegenekkel, megbukott matekból, de az istennek nem készül a pótvizsgára? Kint áll a csúszda, a medence, a trambulin, ő meg bent unatkozik? Vagy állandóan nálatok lebzsel a fél osztály, üresre eszik a hűtőt?

Vitted magaddal? Hová? Rajzolgatott-e jobb híján az irodai asztalod sarkán, kérdezte-e a főnököt, szereti-e a kelkáposztát vagy a fagyit? Vitted-e múzeumok kövei közé, templomok hűvösébe, ha kint tombolt a hőség? Csobbantatok-e a medencébe együtt, húzogatta-e ki gaz helyett a féltve őrzött-locsolt paprikapalántáidat? Ha nincs otthon, hol van, ovis ügyeletben, napközis táborban, a mátrai nagyinál, a nagyinál, aki egysaroknyira lakik a Teleki téren, vagy te sem tudod, hol bandázik éppen? Kérdezte-e, őt miért nem viszed lovagolni és sétahajózni, mint a Rékát?

Főzöl be baracklekvárt, nyalogatják-e kanálról? Ha te nem, anyád igen, és hozza lelkesen, miközben lelkifurdalásod van, hogy te idén sem? Bőgsz-e hangosan a kiürített konyhában-kamrában a megtalált utolsó üveg nagyi-lekvár felett, tavaly még nem tudta, tavaly még nem tudtad. Sose főzött senki, de olyan jóízűen kóstoltátok a káptalantóti piacon?

Állsz-e tanácstalanul a tükör előtt, te, szerinted való még nekem ez a bikini? Észreveszi-e az új nyári ruhádat, a más hajszínedet, vagy csak az a munkatársad, akit nem kell komolyan venni, tavaly próbálkozott a teljes HR-osztálynál, beleértve a két hétre küldött gyakornoklányt és a friss házas Ágit is, akinek ő maga is gratulált az esküvőjén? Kisurrantok-e a csillagok alá, mikor a gyerekek már alszanak, nézitek-e egymást a füstölő meg a chardonnay felett a teraszon a tücsökciripelésben? Vagy végigveszekeditek a nyaralást, és alig várjátok, hogy mindenki visszameneküljön a munkájába, a rutinjába, a megszokott köreibe? Furcsa arcokat vág, ha megcsörren a mobilja?

Elmegy még veletek nyaralni, vagy már vérciki? Volt-e táborban, hogy érezte magát? Ment-e dolgozni, hogy legyen pénz Voltra, Szigetre, Ördögkatlanra, Hegyaljára? Hozták-e haza a haverok részegen? Felvette a telefonját hajnali háromkor, ha a készülék kijelezte, te hívtad? Tiltottad-e, szökött-e, hazudott-e? Elhitted?

Jött-e vissza fülig szerelmesen, ordibálta-e a vécéről, hogy anyaaa, én most olyaaaan boldog vagyok? Vagy nem is tudod, csak az üzenőfalán látod három hét múlva, ha minden férfi/nő ilyen, én inkább homokos/leszbikus/remete leszek. Bemutatja-e, ott lebzsel-e naphosszat, megengeded-e, hogy ott aludjon, zavarba jössz-e, mikor ketten jönnek reggelizni?

Voltatok-e a tengernél? Vagy lakásfelújítással telt az egész idő, meszes vödröket kerülgetve, mesterekkel veszekedve, számlák fölött döbbent arccal kalkulálva? Esetleg örvendve, hogy végre szép, tiszta, új? Jártatok-e a hegyekben, a barátoknál Erdélyben, ahová minden évben hívnak, és minden évben megbánod, ha nem mentél?

Szereted-e a lakást nyáron? Örülsz-e a kertnek, lesed-e kora reggel már, érik-e a paradicsom, büszkén kínálod-e a házi pestót, a sült padlizsánt? Szentségelsz-e, ha hideg van, meleg van, aszály van, ettőlarohadtkerttől nem tudok soha elmenni sehova. Vagy színes napernyőt teszel ki a kilencediken az erkélyre, és alatta kertesház-hirdetést nézegetsz? Elmenekülsz-e a dédi vályogházába, apád telkére a Velencei-tónál, akkor is, ha nyikorog az ágy és mindennap életvezetési tanácsokat kell elviselned?

Készültök-e ősszel nagy váltásra? Bölcsibe, oviba, iskolába, munkába? Várod már? És ő, ők, várják-e már? Bekötöttétek a füzetet, megnéztétek már az ovi udvarát, szimpatikus a tanító néni, választottatok táskát? Örülsz-e, hogy végre mind itthon van, vagy hirtelen úgy érzed, túlvállaltad magad ezzel a sok kölyökkel? Elvannak együtt vagy egész nap döntő-és békebírót játszol, legózol a padlón, angolozol a függőágyban? Társasoznak? Szerepjátékoznak? Bringáznak? Lesajnáló hangon jelentik ki, veled nem játszom te kis hülyeeee? Ellökik az idegen gyereket a játszón, ne merd bántani a testvéremet? Segítenek neked, főznek kávét reggel titokban, eltörik a porcelánt és letagadják? Kitakarítanak-e, mikor végre eljutsz a fodrászhoz, összefognak-e az apjukkal a születésnapod előtt és tortát sütnek neked? (Be mered vallani, ha véletlenül ehetetlenre sikerül, büszkülsz-e, ha jobb, mint a tiéd lenne?)

Emlékszel még az év eleji fogadalmakra? Mennyi sikerült belőlük? Volt értelmük, örülsz annak, ami sikerült és bánod-e, ha elfeledkeztél róluk?

Hogy telik a nyár? Még egy hónap, és vége van. Várod, vagy az időt állítanád meg?

Vakmacska

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?