Tőgymeleg tejet iszik a kislányom vidéken

Tőgymeleg tejet iszik a kislányom vidéken

mln
PUBLIKÁLÁS: 2013. március 06. 14:00
Az utóbbi időben bosszantani kezdett, hogy a posztok és hozzászólások mennyire budapesti szemellenzősök, egészen pontosan a legutóbbi kötelező óvodás írásban idézett valamiféle hivatalos állásfoglalásnál húztam össze nagyon a szemöldökömet, hogy mennyire nincsenek tisztában sokan a vidéki életkörülményekkel-lehetőségekkel. A mi szemszögünkből írok ezekről.

Az úgy volt, hogy távlati tervünk volt a férjemmel, hogy vidékre költözünk, ahol gazdálkodni lehet, aztán miután a kislányunk megszületett és kiderült, hogy a szabad levegő mennyire fontos neki, úgy döntöttünk, nem várunk. Mindjárt két éve, hogy ide költöztünk.

Összeírtunk egy hosszú listát a szempontokkal, amik alapján választhatunk környéket, települést, és rövid gondolkodás után rájöttünk, hogy a Bakony a mi helyünk. A falunk egy kb. 800 fős kis helység, 7 km-re van kisváros, 30 km-re Veszprém. Én vidéken nőttem fel, tehát sok dolog nem újdonság, csak annyira, hogy évtizedekkel később még mindig ott tartunk.

Van nálunk (még) óvoda, általános iskola, van könyvtár, posta, 3 vegyesbolt, 2 kocsma, elfogadható buszközlekedés, gyerekorvos heti egyszer, van jó levegő, természet, odafigyelő közösség, sok idős (10 százalék felett van a 80-nál idősebbek aránya) és kevesebb fiatal, kisgyerekes.

A boltokban minden elég drága, és leginkább alapélelmiszerek, háztartási cikkek vannak (eldobható pelenka pl. nincs), és persze nem a magasabb minőségűek. Van viszont személyes kapcsolat, ha kérünk valamit, megpróbálják beszerezni, és hitelbe is vásárolhattunk már – otthon felejtettük a pénztárcát, és a boltosok ajánlották fel, hogy majd behozzuk a pénzt.

Az utcánkban van tehén, a kislányunk a frissen fejt, tőgymeleg tejet issza, ha odamegyünk. Szinte mindenhol van tyúk, lehet venni tojást. Húst a közeli kisvárosban kapni, van hentes, meg Tesco, Penny. Jó zöldség, gyümölcs már nehezebben elérhető, a faluban mindenki megtermeli magának - mi is főleg abból élünk, ami nyáron termett a kertben -, piac legközelebb Veszprémben van.

Természetesen nincs mód se óvoda, se iskolaválasztásra helyben, a közeli kisvárosba talán lehetne iskolába járni, ovit nem tudom, de a bölcsődébe csak helyi lakosokat vesznek fel. Én gyerekként gyalog, és felnőtt kísérő nélkül jártam iskolába, ezt szerettük volna a gyerekeinknek is, ezért nem választanánk a városi iskolát, amúgy sem jó a híre.

A helyi óvodában egy vegyes csoport van, 2 óvónő, 1 dadus, most 25 körüli gyerek, de sokan mennek ősszel iskolába, kicsik pedig négyen-öten jönnek újak. Az óvónők már ismerik a lányunkat név szerint, tavaly ősszel még be is jött az egyik óvónő megkérdezni, hogy nem felejtettük-e el a beiratkozást. Hol van ilyen Pesten?

A szülők szerint elfogadható az óvoda – az én egyik bajom, hogy az udvaron érintetlen a hó, tehát nem mennek ki oda játszani, inkább sétálnak velük a faluban az óvónők. Néhány szülő morog állítólag, ha a gyerek ruhája piszkos lesz.

Az is érdekes, milyen elveket követnek a szülők a gyereknevelésben, viszont a kamaszok is hangosan, érhetően köszönnek az utcán.

Az ovi másik "baja", hogy pocsék az étel. A falubéli idősek is ezt kapják, a szomszéd bácsi állatai eszik meg általában. Kóstolni nem kóstoltam még, viszont az elmondottak alapján nem tűnik korszerűnek meg trendinek, továbbra is itthon fog enni a gyerekem.

Programok helyben nem nagyon vannak (gyereknap, falunap, karácsonyi ünnepség, jótékonysági bál és önkéntes munkák az önkormányzat szervezésében), a kisvárosban viszont szerencsére hetente baba-mama klub (100 Ft/család/ alkalom), és rendszeresen szerveznek más gyerekprogramokat is (ingyenesek). Színház, mozi Veszprémben van, egyebek mellett a Kabóca Bábszínház is. A faluban van lovaglási lehetőség, a kisvárosban mindenféle sport, még ovis balett is.

Az egészségügyi ellátás nem egyszerű, ahogy írtam, heti egyszer van itt orvos, a kisváros kórházában nincs gyerekgyógyászati szakrendelés, se ügyelet; szerencsére eddig nem volt szükségünk semmi eü. szolgáltatásra. Gyógyszertár három van a városban, kedvesek és telefon alapján is megrendelnek készítményeket. Terhesgondozás, védőnő szintén a városban, szülészet csak Veszprémben, aki "igényesebb" és teheti, Székesfehérvárra vagy Győrbe megy szülni.

A "szegényes" szolgáltatásokkal, lehetőségekkel szemben van közösség, mindenki ismer mindenkit (a postán nem kell igazolvány a küldemény átvételéhez, az 5-6 éves gyerekek is elmehetnek egyedül a szomszéd utcába, természetesen lehet sétálni, motorozni, biciklizni az utcákon (a főutat kivéve), bárki szívesen segít a másiknak. (A múltkor egy futár furgonja becsúszott az árokba, 3 férfi dolgozott 1 órán át, mire kihúzták, tavaly télen a 92 éves szomszéd bácsi "eldobálta" a havat a kapunk elől.)

És igen: itt van idő beszélgetni egymással. Azt mondja a szomszéd, hogy nagyon siet, de még átjön megigazítani a kaput, miután kinevetett, hogy mit akarok én az ötven kilómmal.

Körülöttünk a Bakony rengetegei, ősszel a kertben halljuk a szarvasbőgést, télen hó van, nyáron este 25°C körül maximum. Az egyik szomszéd néni szokta mondani, hogy nem tudna ő megszokni városon. Most már mi sem.

mln

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.