Évente 15 millió koraszülött baba jön világra

Kép: Stockfresh

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos szakértő bevonásával globális felmérést készített országokra lebontva a koraszülések alakulásáról. A jelentés alapján a legszembetűnőbb eltérés a szegény és a gazdag országok között a túlélési esély. A fejlett országokban a professzionális és költséges intenzív egészségügyi ellátásnak köszönhetően a koraszülöttek többsége életben marad. Egy amerikai újszülött túlélési esélye például tizenkétszer nagyobb, mint egy afrikaié.

Megállapítást nyert, hogy globális szinten a koraszülés okozza a legtöbb újszülött halálát, az öt év alattiak esetében pedig a második vezető halálozási ok.

A jelentés szerint a legszegényebb országokban egyszerű, olcsó módszerek alkalmazásával a „halálra ítélt” koraszülöttek háromnegyedét meg lehetne menteni. Ilyen például az egy dollárba kerülő - Európában sztenderdnek számító - tüdőérlelő szteroid injekció, amivel 400 ezer újszülött túlélését lehetne biztosítani évenként. Hasznos praktika még inkubátor hiányában a „kenguru-gondozás”, amikor a babát a mama közvetlenül meztelen mellkasához erősítve hordozza.

Egy koraszülöttnek azonban nem csak az életben maradásért kell megharcolnia. Nincsenek pontos adatok arról, hogy a világon hányan szenvedtek újszülöttkori agykárosodást, lettek vakok vagy küzdenek tanulási zavarokkal. Éppen ezért elsődleges cél az idő előtti születés megakadályozása.

A koraszülöttek aránya az USA-ban 12 százalék (félmillió), ami Thaiföld, Törökország és Szomália értékeivel egyezik meg; Japánban és Svédországban ez az arány 5,9 százalék. Lehetséges, hogy az USA kevésbé jó statisztikáinak oka abban keresendő, hogy nem jutnak megfelelő védőnői ellátáshoz a biztosítással nem rendelkező – főleg afro-amerikai – nők.

A szakértők a terhesgondozás mellett a fogamzás előtti időszak fontosságát is hangsúlyozzák. Lényeges, hogy a leendő kismama jó egészségi állapotban legyen a gyermekvállalást megelőzően. A koraszülés kockázatát növelhetik az alábbi tényezők:

• cukorbetegség, magas vérnyomás, fertőzések, dohányzás
• túlsúlyosság vagy kóros soványság, és kevesebb, mint két év a terhességek között
• 17 évesnél fiatalabb vagy 40 évesnél idősebb kismama
• (többes) ikerterhesség
• korai szülésindukció vagy császármetszés.

A szakemberek szerint megéri kivárni a megfelelő születési időpontot, mert a baba akár csak néhány héttel korábban történő világrajövetele légzőrendszeri problémákat, sárgaságot, sőt, halált is okozhat.

A WHO definíciója szerint koraszülésnek az számít, ha a kismama a terhesség 37. hetének leteltét megelőzően ad életet gyermekének. A WHO koraszületési kategóriái az alábbiak:

32-37. hét: enyhén koraszülött (legjellemzőbb)

28-32. hét: jelentősen koraszülött

28. hét előtt: szélsőségesen koraszülött.

Egy szakértő szerint borzasztó maga a tudat, hogy a leggyakoribb kategóriába eső újszülötteket is meg lehetne menteni a fejlődő országokban, ha a hatóságok tisztában lennének a legalapvetőbb intézkedésekkel. Nem is beszélve az ilyen csecsemőhalálokat körülvevő fatalizmusról. Például, egy 25. hétben született babának 50 százalékos esélye van a túlélésre az USA-ban, és az emberek számítanak is arra, hogy életben marad. Ha pedig Ghánában egy baba két hónappal korábban születik, máris kezdenek lemondani róla...

http://www.huffingtonpost.com/2012/05/02/premature-birth-rate-_n_1472247.html?ref=topbar

Bicse