Ha a kortárs mese-és rajzfilmtermés kelet-európai felhozatalát vesszük szemügyre, a csehek egész biztosan elvinnék az első díjat. Kiváló mesék és mesefilmek jöttek Bulgáriából, Romániából, a néhai Szovjetunióból és, tőlünk is, de a csehek egészen kiemelkedőt alkottak a műfajban. Néhány kedvencünket soroljuk fel ebben a posztban, nagyon ismerteket és kevésbé ismert, de ismertségre méltóakat.
Kisvakond és társai: Zdenek Miler zsenialitása nem ismert határokat, a vakond hazájában kultfigura lett, de Európa minden országában megszerették a gyerekek, sőt, ha jól tudom, Európán kívül is rendkívül népszerű, és óriási ipar épült a figura köré. Miler nemrég bekövetkezett halála sok elemzőt indított arra, hogy felnőttszemmel is megnézze a filmeket: az öregúr hihetetlen váteszként jósolta meg a környezetpusztítás rémes hatásait, szemléletesen mutatta be a nagyvárosi és ipari lét futószalagjait, a hatvanas évek (inkább Nyugatra jellemző) boldog szabadossága és színkavalkádja is tettenérhető a filmekben. A két-három évesek szabályosan függők lehetnek, de ezek a történetek azon mesék közé tartoznak, amelyeket a felnőtt is szívesen (és néha döbbenettel) néz, a mondanivalónak legalább két-három rétege van minden mesében.
A Kisvakond mellett más figurák is születettek: a Kistücsök-sorozat beillik a vakondos filmek közé, de Miler több epizódot szentelt a hangyáknak is.
Karel Capek: Dásenka, egy kis foxi élete. Capek voltaképpen felnőtt író, de ezt jó sokáig nem tudtam, ezt a könyvet viszont nagyon szerettem gyerekként. A kutya valódi, a rajzok zseniálisak (kevés író rajzol remekül, Capek egyetlen vonalból hihetetlenül kifejező kölyökkutyát alkot), de van bőven fénykép is a könyv főszereplőjéről, és rengeteg okos és mulatságos dolgot lehet közben megtudni a kutyákról, főleg a drótszőrű foxikról. Kutyakedvelő gyereknek kiemelten ajánlott, kutyás humort és szellemes rajzokat kedvelő felnőtteknek pláne.
Vladimir Jiránek - Jaroslav Pacovsky: Bob és Bobek - A sorozat forgatása 1978-ben kezdődött, és 91 epizód készült a két nyusziról, akik egy cilinderből masíroznak elő, és mindenféle kalandba keverednek. "Ébresztő! Gyerünk dolgozni!- De miért.- Mert a munka nemesít." - mondja a szorgalmasabbik nyúl a lustábbiknak, nehogy a szocialista munkaerkölcs feledésbe merüljön. A nyulak kalandjaiban azonban már semmiféle agitprop nincsen, a felvállalt munkákat rendre elbénázzák, hogy aztán a nagyobb balhét megúszva visszasunnyogjanak a kalapba. Aztán megint kijönnek, és munka előtt tornáznak...
Ha kihagytam bárkit, aki cseh és gyereknek való, szóljatok!
Vakmacska
