Két csík: Apa majdnem beájult a fürdőszobában

Két csík: Apa majdnem beájult a fürdőszobában

terhesség
PUBLIKÁLÁS: 2011. május 26. 12:00
Pannaa történetét olvasva ismerős emlékek és érzések törtek rám. Igaz, hogy már 5 éve történt, de mintha tegnap lett volna. Életem párjával akkor már 15 éve voltunk együtt és 3 éve házasok is voltunk, de a várva várt bébi csak nem jött. Kétségbeesetten rohangáltunk orvostól orvosig. Mindkettőnknél minden rendben. Akkor mi a baj?! Nem tudták. Végső elkeseredettségünkben beleugrottunk a lombikbébi programba egyszer, majd még egyszer. Az eredmény negatív, én pedig a depresszió határán voltam. Kezdődött az új év és én megfogadtam, hogy túlteszem magam a fájdalmaimon, új életet kezdek. Nem görcsölök a nagy „bébivárás” miatt.

Ha a Jóisten úgy gondolja, hogy ne legyen gyerekem, akkor nem lesz. Belevetettem magam a munkába. Március elején lapozgattam a naptárt és döbbenten láttam, hogy négy napja késik. Az nem lehet… vagy mégis? Munka után az első utam a patikába vezetett. Vettem két tesztet a biztonság kedvéért. Másnap már hajnalban felkeltem és annyira izgatott voltam, hogy majdnem beleejtettem a vécébe a tesztet. Utána a mosdó szélére tettem és elfordultam. Vártam. Kavarogtak a fejemben a gondolatok és a szívem a torkomban dobogott. Csigalassúsággal teltek a másodpercek. Rávettem magam, hogy megnézzem. A csoda megtörtént: 2 sötétpiros csík!

Láttam magam a tükörben, falfehér voltam. Úristen, sikerült! Vagy nem? A biztonság kedvéért megcsináltam a másik tesztet is. Az eredmény ugyanaz. El kell mondanom „Apucinak”, de hogyan? Tudtam, hogy kb. tíz perc múlva felébred, és első útja a fürdőszobába fog vezetni. Fogtam hát egy piros rúzst és a mosdó mögötti tükörre hatalmas betűkkel ráírtam, hogy: „Jó reggelt, Apuci!” Aláírás: „Anyuci és Babuci”. A pozitív tesztet pedig a mosdón hagytam. Izgatottan visszamentem a hálószobába és visszabújtam a férjem mellé. Ő pár perc múlva felkelt és bevonult a fürdőbe. Felültem az ágyban és reszketve vártam, hogy nyíljon az ajtó, de semmi. Eltelt 5 perc, majd 10 perc. Elájult? Vagy mi van?! Végre nyílt az ajtó és kővé dermedve, sápadtan ott állt az újdonsült Apuka, aki képtelen volt feldolgozni a tükrön olvasottakat, ezért megkérdezte:

„Ez most valami vicc?”

Miután meggyőztem, hogy nagyon is komoly, könnyes szemmel ölelgettük egymást vagy 10 percig. Bevallotta, hogy először nem vette észre a feliratot. Lezuhanyozott és csak a fogmosás közben tűnt fel neki, hogy „milyen maszatos a tükör”. Két hét múlva kezembe vehettem az első ultrahangos képet a mi kis „Zsebibabánk”-ról. Másnap ünnepeltük a 15. évfordulónkat, és én az ajándékhoz csatoltam a képet. Apuci és pici fia ekkor találkoztak először szemtől-szembe. A legszebb dolgot a végére hagytam. A nőgyógyász által kiállított papíron az alábbi dátum szerepelt: A fogamzás időpontja 2006. február 14. (Valentin-nap). Mi ő, ha nem szerelemgyerek?

Ani

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.