Való Világ – te beengednéd a gyereked?

Bár eleve valahogy borzongok ettől a kukkolós műsortól, azért mégis belenéztem, és arra a következtetésre jutottam, hogy ez még mindig kevésbé rombolja az emberi erkölcsöt (na, jó, kivéve az egyik műsorvezető szerepeltetését), mint egy Barátok közt, vagy egy Jóban-rosszban, ahol mindenki kefél mindenkivel, a gyerekek folyamatosan pofátlanul és hobbiszinten átverik a szüleiket, ahol a hazugság, az egymás fúrása, az őszinteség teljes hiánya egy alapvető emberi jellemvonás, ezek ellenkezőjét a sorozat nyomokban tartalmazza.

Miközben a Való Világ életképeit néztem, azon gondolkoztam, milyen ezt a műsort független szemlélőként nézni, és milyen lenne, ha mondjuk az én gyerekem parádézna a bekapcsolhatatlan sütő birodalmában. Ez tulajdonképp azért jutott eszembe, mert végeztem a múltkor egy röpke, nem reprezentatív közvélemény kutatást a 14-17 éves korosztály tagjai között (kb. húszan nyilatkoztak). Ezek a gyerekek tulajdonképp semmi rosszat nem látnak abban, hogy egy ilyen műsorban részt vegyenek, egy gyerek mondta, hogy azért talán nem annyira jó, de az is a fiam volt, akit valószínűleg befolyásolt a véleményem.

Pár év múlva ezek a gyerekek szabad akaratukból dönthetnek ez ügyben. Tudom, az itt olvasók többségének még édes, habos-babos kis puhabőrű babucija van, vagy cuki kis iskolatáskás, de jó, ha mindenki tudja, ez az állapot nem tart örökké, egyszer mindenkinek elkezd szőrösödni a hónalja, pattanásosodni a feje, vagy büdösödni a lába.

Vajon milyen lenne a saját gyerekedet bámulni a Való Világban?

RR