A TBC (más néven: tuberkulózis, gümőkor, tüdőbaj) korábban súlyos, gyógyíthatatlan, számos halálesetet okozó bakteriális fertőzés volt. A TBC elleni küzdelem világnapját minden évben március 24-én tartják. A dátum azért jelentős, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos, mikrobiológus a tuberkulózist okozó baktérium felfedezését. A világnap alkalmából fontos beszélnünk a TBC fertőzés egészségügyi hatásairól, a fertőzés tüneteiről, valamint a megelőzés lehetőségeiről.

A világnap 2026-os mottója:„Yes! We can end TB!” (Igen! Képesek vagyunk véget vetni a TBC-nek!). Világszerte naponta csaknem 28 ezer ember fertőződik meg és 4100 ember veszíti életét a TBC-fertőzés következtében. Ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan lehet megelőzni, mik a tünetei és hogyan lehet szűrni a betegséget.
A tuberkulózist a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okozza, és cseppfertőzéssel – köhögés, tüsszentés – igen gyorsan terjed. A tuberkulózis azért is veszélyes, mert nehezen felismerhető, hiszen csupán általános tünetekkel jár, mint például fáradtság, étvágytalanság, éjszakai izzadás, láz, köhögés. A TBC évszázadokon át halálos betegségnek számított, de mára már védőoltással is védekezünk ellene.
A betegség kezdetben ezekkel a tünetekkel jelentkezhet:
Ha a TBC más szerveket is érint, ezek működését is akadályozhatja.
Bizonyos esetekben a szervezet képes leküzdeni a fertőzést, és nem jelentkeznek tünetek, ez az inaktív tuberkulózis, ebben az esetben a beteg nem fertőz.
Az aktív tuberkulózis esetén az érintett betegnek tünetei vannak és fertőz is. Köhögés, tüsszentés vagy beszéd közben a fertőző nyálcseppek a levegőbe jutnak, így a környezetében tartózkodók elkaphatják a fertőzést. Fokozottan veszélyeztetettek az egészségügyi dolgozók, a rossz életkörülmények között élők, az alkoholbetegek, a kábítószer-használók, illetve a legyengült immunrendszerű – például HIV-fertőzéssel, cukorbetegséggel vagy tumoros megbetegedéssel élők.
Más betegségekben is előfordulhatnak a fentebb felsorolt tünetek, de ha ezek hosszabb ideje fennállnak és semmilyen kezelésre nem múlnak el, és véres köpetürítés jelentkezik, orvoshoz kell fordulni. Különösen akkor, ha a tünetek azután jelentkeznek, hogy TBC-s beteggel találkoztál.
A kezelés hosszú ideig, legalább fél éven át tartó kombinált antibiotikum-terápiával történik. Mivel rendkívül ellenálló baktériumról van szó, mindig többfajta antibiotikumot alkalmaznak egyszerre.
A legfontosabb és leghatékonyabb módszer a védőoltás. Magyarországon a gyermekek oltása, a BCG oltás kötelező, ezt pár napos korban, már a szülészeti osztályon megkapják a csecsemők. A megelőzés másik módszere, ha felderítjük a potenciális fertőzötteket és azokat, akiknek átadhatták a betegséget. Ha a kezelésüket időben megkezdik, megakadályozható, hogy a betegséget továbbterjesszék. Korábban a tüdőszűrés kötelező vizsgálat volt, de a védőoltásnak köszönhetően hazánkban már ritkán fordul elő a betegség, ezért a vizsgálat önkéntes alapú lett.
Ha kiderül, hogy TBC-s beteggel érintkeztél, nem biztos, hogy megfertőződtél. Kontaktnak azt nevezik, aki igazoltan fertőző TBC-s beteggel hosszabb ideig (több órán át, rendszeresen) zárt térben tartózkodott együtt. Ez jellemzően családtagoknál vagy munkatársaknál fordulhat elő. Azonban egy rövid találkozás, közlekedés, ügyintézés, szinte soha nem jelent kockázatot.
Ha valaki bizonyosan kontakt személy, őt az egészségügyi hatóságok behívják szűrővizsgálatra. A szűrővizsgálat mellkasröntgenből vagy vérvételből áll. A vizsgálat célja az, hogy megállapítsák, történt-e egyáltalán fertőződés és ha igen, az okozott-e betegséget.
Így alakul ki a TBC:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.