Csendben öl: így kerülheted el a magyarok vezető halálokát

szív és érrendszeri betegségek
PUBLIKÁLÁS: 2026. március 03. 17:15
A kardiovaszkulátis kórállapotok világszerte vezető haláloknak számítanak. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása gyakran hosszú évek alatt, tünetmentesen zajlik, ezért a megelőzés kulcsfontosságú.
  • A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokok.
  • Hátterükben gyakran érelmeszesedés áll.
  • Kialakulásuk évekig tünetmentes lehet.
  • A magas vérnyomás és koleszterin jelentős kockázati tényező.
  • Életmóddal nagyrészt befolyásolhatók.
  • Rendszeres szűrés segíti a korai felismerést.

A szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség. Ezek az állapotok az erek falának károsodásával, beszűkülésével vagy elzáródásával függenek össze. A folyamat alapja sokszor az érelmeszesedés, amely során zsíros lerakódások halmozódnak fel az artériák falában, csökkentve a véráramlást. Ma vezető halálok Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek csoportja, amely a lakosság jelentős részét érinti, nőket és férfiakat egyaránt. A témáról dr. Költő Gyöngyvér kardiológussal beszélgettünk.

Szív- és érrendszeri betegségek prezentálása egy szív maketten
A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok Magyarországon. Fotó: sasirin pamai /   shutterstock

Miért ilyen gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek?

A modern életmód jelentős szerepet játszik a szív-érrendszeri betegségek terjedésében. A mozgásszegény életmód, a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a dohányzás és a krónikus stressz mind hozzájárulnak az érfalak károsodásához. A túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség tovább növeli a kockázatot.

A szív-érrendszeri betegségek gyakoriságát az is magyarázza, hogy sokáig nem okoznak markáns tüneteket. Az érelmeszesedés csendben halad előre, és gyakran csak akkor derül ki, amikor már súlyos szövődmény – például infarktus vagy stroke – jelentkezik.

A megelőzés lehetőségei

,,Vannak olyan kockázati tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni – például az életkor, a nem vagy a családi halmozódás. Ugyanakkor számos rizikófaktor életmódbeli eredetű: az elhízás, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény és stresszes életmód mind növelik a koszorúér-betegség és az infarktus kialakulásának kockázatát” – magyarázta lapunknak dr. Költő Gyöngyvér.

A szív-érrendszeri betegségek megelőzésében kulcsszerepe van az életmódbeli változtatásoknak. A rendszeres fizikai aktivitás javítja a keringést és csökkenti a vérnyomást. A zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és egészséges zsírokban gazdag étrend mérsékli a koleszterinszintet.

A dohányzás abbahagyása az egyik leghatékonyabb lépés a kockázat csökkentésében. Emellett fontos a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és koleszterinellenőrzés. A szív-érrendszeri betegségek korai felismerése jelentősen javítja a túlélési esélyeket.

,,A jól befolyásolható kockázati tényezők felismerése és kezelése kulcsfontosságú. A kardiológusok célja a szív-érrendszeri egészség megőrzése már fiatal kortól, valamint a magas rizikójú betegek személyre szabott, szakszerű ellátása” – tette hozzá a doktornő.

A társadalmi hatás

A szív-érrendszeri betegségek nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is komoly terhet jelentenek. A munkaképtelenség, a hosszú távú kezelések és a rehabilitáció jelentős gazdasági költségekkel jár. A lakossági edukáció és a prevenciós programok hosszú távon csökkenthetik a halálozási arányt.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.