Ez a betegség sokáig észrevétlen marad, ám vaksághoz vezethet

• A zöldhályog sokáig tünetmentes, mégis maradandó látáskárosodást okozhat.
• A rendszeres szemészeti szűrés kulcsszerepet játszik a korai felismerésben.
• A betegség romlása lassítható, de a kialakult károsodás nem visszafordítható.

A zöldhályog, orvosi nevén glaukóma az egyik legsúlyosabb szembetegség, mert maradandó látáskárosodást okozhat. A gond az, hogy lassan, szinte észrevétlenül alakul ki, és hosszú időn át semmilyen figyelmeztető jel nem utal a jelenlétére. Többnyire középkorúaknál és idősebbeknél alakul ki, de ritkábban fiatalabb korban, sőt gyerekeknél is megjelenhet. A megelőzés és a korai felismerés döntő jelentőségű, ezért kiemelt szerepe van a rendszeres szemészeti szűrővizsgálatoknak, megfelelő kezeléssel ugyanis hosszú távon kordában tartható a látásromlás.

Így károsítja a látást a glaukóma

A kezeletlen zöldhályog a vakság egyik vezető oka. A betegség alattomos, mert a szemnyomás emelkedése gyakran nem jár fájdalommal vagy kellemetlen érzéssel. Az első észlelhető változás sokszor a perifériás látás fokozatos beszűkülése, amely idővel úgynevezett alagútlátáshoz vezethet. Az akut glaukóma ezzel szemben hirtelen jelentkezik, erős szemfájdalommal, vörösséggel, homályos látással, esetenként hányingerrel. Ilyen tüneteknél azonnali orvosi ellátásra van szükség.

A tünetek megjelenése és súlyossága egyénenként eltérő lehet, de a leggyakoribb panaszok a következők:

• homályos látás, időszakos látásromlás;
• fényforrások körül megjelenő színes, világos karikák, úgynevezett „glória” jelenség;
• kezdetben kisebb, nehezen észrevehető látótérkiesések;
• a látótér fokozatos beszűkülése előrehaladott állapotban;
• a két szem érintettsége, gyakran az egyik oldalon kifejezettebb romlással.

Az akut zöldhályog-rohamra jellemző lehet:

• erős szemfájdalom;
• gyors látásromlás;
• fejfájás és hányinger;
• vörös, tapintásra kemény szem a magas szemnyomás miatt.

Ezek a tünetek sürgős orvosi ellátást igényelnek, mert kezelés nélkül rövid idő alatt súlyos látásvesztés alakulhat ki.

Mi történik a szemben?

A szem megfelelő működéséhez elengedhetetlen a normál szemnyomás, amelyet a csarnokvíz termelődése és elvezetése tart egyensúlyban. Ha ez az egyensúly felborul, a folyadék felszaporodik, a szemnyomás megemelkedik, ami a látóideg tartós károsodásához vezethet. Ez a folyamat lassú, és sokáig nem okoz panaszt, viszont a károsodás visszafordíthatatlan.

Negyvenéves korig legalább egyszer, később az orvos javaslata szerint érdemes ellenőriztetni a szem állapotát. Akinek a családjában már előfordult zöldhályog, annak ennél is korábban ajánlott vizsgálatra menni. A tapasztalatok szerint az időben megkezdett kezelés hosszú évekre megőrizheti a látás minőségét.

Kiknél nagyobb a kockázat?

A zöldhályog több ok miatt is kialakulhat, és gyakran öröklött hajlam is szerepet játszik benne. A látásromlást minden esetben a látóideg károsodása okozza. Bizonyos betegségek és állapotok növelik a kockázatot, például:

• cukorbetegség;
• szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás;
• erős rövid- vagy távollátás;
• szemsérülések, egyes szemműtétek;
• tartós szteroidkezelés.

A zöldhályognak két fő típusa van. Az elsődleges formáknál a szem belső folyadékának elvezetése zavart szenved, emiatt emelkedik a szemnyomás, vagy ritkább esetben normális nyomás mellett is károsodik a látóideg. A másodlagos zöldhályog más szembetegség következményeként alakul ki. A rendszeres szemészeti ellenőrzés minden típusnál kulcsfontosságú a látás megőrzéséhez.

Mit tehetünk zöldhályog ellen?

A zöldhályog nem előzhető meg teljesen, de a kialakulás kockázata és a látásromlás mértéke csökkenthető. Ennek alapja a rendszeres szemészeti ellenőrzés, lehetőleg évente, különösen 40 év felett vagy családi érintettség esetén. Fontos a szem védelme is, mivel a sérülések növelhetik a betegség kialakulásának esélyét. Erős napsütésben UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése, képernyős munka közben pedig a szem terhelésének csökkentése ajánlott. Ha már zöldhályogot diagnosztizáltak, az orvosi előírások pontos betartása elengedhetetlen. A rendszeres gyógyszerhasználat, a túlzott koffeinfogyasztás kerülése, a kissé megemelt fejjel történő alvás és az egyenletes folyadékbevitel mind hozzájárulhat az állapot szinten tartásához. A betegség veszélye éppen abban rejlik, hogy sokáig nem okoz panaszt, a kialakult károsodás pedig már nem fordítható vissza.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: