Ezért nem tudsz este elaludni – íme az álmatlanság 5 leggyakoribb oka

Sokan ismerjük az érzést, amikor egész nap fáradtnak érezzük magunkat, este azonban mégsem jön álom a szemünkre. Az álmatlanságnak számos oka lehet, ezek között pedig komoly probléma is meghúzódhat, akkor is, ha a panasz nem rendszeresen jelentkezik. Habár ilyen esetben sokszor nincs arra utaló jel, hogy segítségre lenne szükségünk, az már mindenképpen beszédes, ha gyakran küzdünk álmatlan éjszakákkal. Alább segítünk felderíteni a lehetséges okokat!

Az álmatlanság okai

Az álmatlanság, más néven inszomnia azt jelenti, hogy az alvás folyamatát valami megzavarja, az alvási ciklus megrövidül, és így elmarad a teljes testi és mentális regeneráció. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az álmatlanság több mint egy hónapja fennáll. A legóvatosabb becslések szerint is a népesség legalább egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok szerint akár a népesség 65-66 százalékát is érintheti a probléma. Íme az álmatlanság okai!

• Délutáni szundi: a délutáni alvás könnyen befolyásolhatja, hogy éjszaka hogyan tudunk elaludni. A délutáni pihenő egészséges is lehet, azonban a hossza kulcsfontosságú kérdés. A kutatók szerint törekedni kell rá, hogy ne késő délután heveredjünk le a kanapéra, és legfeljebb 20-30 percig szundítsunk. Ennél több pihenőidő negatívan befolyásolhatja az elalvási időintervallumot, valamint káros lehet az éjszakai alvás minőségére, és nehézkes ébredéshez vezethet. 
• Szorongás: a folyamatosan cikázó gondolatok, megoldandó problémák ébren tartják az agyat, így képtelenek leszünk elaludni. Ennél fogva a szorongás az egyik leggyakoribb oka az álmatlanságnak. 
• Depresszió: a szorongásnál még rosszabb, ha valaki depressziós. Ebben az esetben elsősorban az örömérzés képességének elvesztése a vezető tünet, amely alvászavarhoz vezethet. Egy 2019-es felmérés szerint a depresszióval diagnosztizált emberek 90 százaléka tapasztal valamilyen alvásproblémát.
• Koffein: több kutatás is kimutatta, hogy a koffeinfogyasztás lerövidítheti a REM-fázisok idejét, vagyis azt az időszakot, amikor álmodunk, és az agyunk feldolgozza a napközben velünk történteket. A kávézásnak számos egészségügyi előnye van, így egyáltalán nem a leszokás a megoldás, hanem sokkal inkább a mértékletesség és az időzítés. Átlagosan a koffein felezési ideje 5 óra, de akár 16 órával lefekvés előtt is befolyásolhatja az alvást, ha valaki érzékenyebb rá. Általánosságban azt szokták mondani, hogy az utolsó kávét nagyjából 6 órával lefekvés előtt szabad elfogyasztani. 
• Képernyőidő: a telefonok, tabletek, laptopok és tévék kék fénye csökkenti a melatonin, vagyis az alvásért felelős egyik hormon termelődését, ezáltal az álmosságot is. Az agy úgy érzékeli, hogy még aktívan kell dolgoznia, sőt az erős fény miatt azt sem tudja, hogy már éjszaka van. A késő esti telefonozást ezért egyáltalán nem javasolják a szakértők, akárcsak a tévézést lefekvés előtt. 

(Healthline)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: