Több százszor a csúcson egy nap? Egy betegség, amikor a gyönyör átok

betegség
PUBLIKÁLÁS: 2025. augusztus 04. 19:15
Fogadjunk, nem gondoltad volna, hogy létezik ilyen! Tudd meg, mi állhat a háttérben, kiket érint, és milyen kezelési módok segíthetnek a mindennapokban ebben a betegségben szenvedőknek.

Képzeld el, hogy a tested minden előjel nélkül „beindul” – úgy, mintha épp a hálószobába készülnél… csak épp te nem gondolsz semmi ilyesmire. Ez az állandó szexuális izgalom szindróma – egy ritka, de nagyon kellemetlen betegség, ami megkeserítheti az életedet.  

betegség, fiatal nő az ágyon
Ha naponta többszázszor történik meg veled, nem kellemes érzés, mert ez egy betegség
Fotó: fizkes /  Shutterstock 

A betegség, amikor a tested jelez, de te nem kérsz belőle

Sokan hitetlenkednek, mondván miért lenne baj, ha valaki naponta többször a csúcsra jut? Gondolj csak bele, süt a nap, viszed a kutyát, bolt, családi vacsora, és egyszer csak hirtelen: jön egy érzés odalent, feszül, bizsereg, mintha mindjárt történne valami… pedig egyáltalán nem vagy izgalomban. Se vágy, se fantázia, mégis úgy érzed, mintha a tested valami intim helyzetre reagálna. Na, pont ez az, amit az orvosok állandó szexuális izgalom szindrómának neveznek – és nem vicc, tényleg létezik. 

Ez nem vágy – ez egy zavar 

Ez az állapot nem azt jelenti, hogy valaki folyamatosan szeretkezni akar. Sőt. A szindróma lényege éppen az, hogy a test olyan tüneteket produkál – például vérbőséget, duzzadást, hüvelyi váladékozást –, amik általában izgalmat jeleznek. Csakhogy itt nincs mögötte semmiféle vágy, és bizony sokszor kifejezetten zavaró, kellemetlen, fájdalmas érzést tapasztal a beteg.  

Ráadásul a csúcsra jutás sem hoz mindig megkönnyebbülést. Egyes nők esetében pár percig csillapodik a feszülés, aztán újraindul az egész – akár napokig, hetekig. Persze ezt nehéz elmagyarázni a munkahelyen, vagy családi körben.  

Nőket érint, de nem csak őket 

Ez a szindróma leggyakrabban nőknél fordul elő – ők azok, akiknél a tünetek jobban dokumentáltak. A férfiaknál ritkább, de nem kizárt. A jelenséget hivatalosan csak a 2000-es évek elején jegyezték be, sok még a kérdőjel a betegséggel kapcsolatban. A becslések szerint a nők körülbelül 1 százaléka tapasztalhat ilyesmit élete során, de mivel sokan nem beszélnek róla – szégyenből vagy értetlenség miatt –, lehet, hogy ennél többen érintettek. 

betegség, orvos, röntgenkép
 Az orvosok sem tudnak sokat a jelenségről 
Fotó: Summit Art Creations /  Shutterstock 

Az igazi rejtély: mi állhat a háttérben 

Ez a szindróma többféle ok miatt is kialakulhat, vagy akár egyszerre több tényező hatására, ilyenek lehetnek: 

  • Idegrendszeri eltérések: például Tarlov-ciszták, amelyek a gerinc alsó részén helyezkednek el, és nyomást gyakorolhatnak az idegekre
  • Gyógyszerek: főleg antidepresszánsok – ha valaki szedi vagy épp abbahagyja
  • Kismedencei elváltozások: gyulladás, érproblémák, visszér vagy akár tályog is kiválthatja
  • Pszichés hatások: stressz, szorongás, trauma, akár gyerekkorból hozott érzelmi terhelés is közrejátszhat

Sokszor viszont az orvosok sem találnak konkrét kiváltó okot. Ezért is nehéz diagnosztizálni és kezelni. 

Mit lehet tenni?

  • Nincs egyetlen biztos gyógymód. A kezelés mindig attól függ, hogy sikerül-e megtalálni a szindróma valódi okát. Néhány lehetséges irány: 
  • Gyógyszeres kezelés: antidepresszánsok, görcsoldók, vagy idegrendszerre ható szerek
  • Fizioterápia: kismedencei izomtréning, célzott masszázs, relaxációs gyakorlatok
  • Pszichoterápia: főleg CBT (kognitív viselkedésterápia), ami segíthet feldolgozni a stresszt, traumát
  • Szexuálterápia: a testi reakciók és a lelki háttér összekapcsolására, feldolgozására

Az orvosok szerint már az is sokat segít, ha a páciens megtudja, hogy amit érez, az egy létező állapot, nem „csak a fejében van”.

Nem ciki, hanem valós probléma 

Sokan szégyellik, titkolják. Ez egy idegrendszeri és testi zavar, ami megkeserítheti az ember életét. Előfordulhat bármelyik nővel, akár 20 évesen, akár 50 fölött – különösen hormonális változások idején. 

Ha valaki hasonlót tapasztal, érdemes orvost felkeresni. Nem feltétlenül nőgyógyászt, hanem akár neurológust, pszichológust, szexuálterapeutát – vagy olyan szakembert, aki ismeri a szindrómát. Minél előbb sikerül beazonosítani a kiváltó tényezőt, annál nagyobb az esély arra, hogy kezelni lehessen. 

Ez a szindróma nem egy vicces „túlzott libidós állapot”, hanem egy komoly, gyakran fájdalmas és zavaró testi reakció, amit senki nem kér – de amit szerencsére egyre többen felismernek és vizsgálnak. Ha úgy érzed, rólad is szólhat ez a történet, ne bagatellizáld, és főleg: ne szégyelld. Fordulj orvoshoz!

A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel. 

A témában érdekelhet még az alábbi videó:

 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.