Nincs tünete, és használja a gyógyszereket - ettől még nem biztos, hogy jól kontrollálja az asztmáját

Ha használom a gyógyszereket és nincsenek tüneteim, akkor igen a válasz, gondolhatjuk. A kérdés valójában ennél összetettebb, a lényeget röviden dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa foglalja össze.

Kontrollált, részlegesen vagy nem kontrollált az asztma?

Az asztma tüneti kontrollszint felmérésére rendszeresen sor kerül az asztmás beteg orvosi kontrollvizsgálatai során. Az orvos ezen információk alapján tudja megállapítani, hogy aktuálisan megfelelően kezelt-e a betegség.

Fontos tudni, hogy az utóbbi 4 hétben a betegnek:

• volt-e nappali tünete több, mint két alkalommal hetente?
• volt-e éjszakai ébredése asztma miatt?
• kellett-e rohamoldó inhalátort használnia a tünetek enyhítésére több, mint két alkalommal hetente?
• az asztmája korlátozta-e az aktivitását?

Azasztma kontrollált, vagyis jól kezelt, ha mindegyik kérdésre nem a válasz. Ha 1-2 kérdésre igennel válaszol, akkorrészlegesen kontrollált, ha pedig 3-4 kérdésre is igen a válasz, akkor az asztmanem kontrollált.

A fokozott rizikó miatt a kontrollált beteg tünetei is erősödhetnek

Az eredmény egy fontos mutató az orvos számára azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e változtatni a betegnél a beállított terápián. Önmagában azonban nem elegendő, mert a rizikóbecslés még az addig kontrollált betegnél is változtathat a kezelés további menetén.

A rizikófaktorok közül bármelyik megléte még az egyébként jól kontrollált betegnél is azasztmafellángolását, asztmás rohamot okozhat.

Rizikófaktor lehet:

• a rohamoldó túl gyakori használata, a nem megfelelő inhalátor használat (a gyógyszerek így nem jutnak le jól a tüdőbe), a fenntartó kezelés elhanyagolása (az előírtál kevesebb dózist használ a beteg)
• az elhízás, refluxbetegség,krónikus orrmelléküreg-gyulladásés igazolt élelmiszerallergia
• dohányzás, légszennyezettség, légúti allergiás betegnél az allergén jelenléte a környezetében
• fokozott stressz - ilyen esetben légzőtornais segíthet
• rossz vizsgálati eredmények, pl. alacsony FEV1 érték a légzésfunkción, vagy kórházi kezelést igénylő asztma roham az elmúlt 1 évben.

Ez történik, ha magas a rizikó

A felsorolt rizikófaktorok közül bármelyik megléte komoly kockázati tényezőt jelent az asztmás beteg számára még akkor is, ha az asztmája egyébként jól kontrollált.

Dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozza, hogy a rizikóbecslést az asztma diagnózisa és a későbbi kontrollvizsgálatok során is el kell végeznie az orvosnak. Ha ennek során bármilyen, a beteg életében vagy egészségügyi állapotában bekövetkező változás miatt a beteg esetében megnő az asztma súlyosbodásának rizikója, akkor a fenntartó kezelésen változtatni szükséges. Újra egyeztetni kell az asztma akciótervet, folytatni kell azotthoni rendszeres légzésfunkciós méréseketés fontos a társbetegségek – pl. reflux – kezelése is annak érdekében, hogy az asztma ismét jól kontrollált legyen.