A gyakori és parancsoló vizelési inger és a húgycsőfájdalom hátterében nem mindig fertőzés áll. A tartósan fennálló vagy visszatérő panaszokat hólyagfájdalom-szindróma is okozhatja, mely mindkét nemnél alul diagnosztizált betegség.

Magyarországon eddig mindössze 1000 ember kapta meg a diagnózist, pedig a betegség egyik következménye, kezelés hiányában, akár hólyagzsugor is lehet. A téma hazai specialistája, Dr. Lovász Sándor szerint százezer magyar szenvedhet ettől a betegségtől, és csak minden századik kerül felismerésre.

A hólyagfájdalom szindróma, más néven interstitialis cystitis (IC) egy kevésbé ismert urológiai betegség, melyet gyakran csak több év után, vagy egyáltalán nem diagnosztizálnak, annak ellenére, hogy az életminőség gyors és súlyos romlásával jár. A betegek gyakran vándorolnak az egészségügyi rendszerben, és nem kapnak megfelelő diagnózist. A tünetek férfiaknál és nőknél is megegyezhetnek más kórképek tüneteivel. Vezető tünet mindkét nemnél az erős, égető hólyagtáji vagy húgycső fájdalom, a gyakori vizelési inger (akár napi harmincszor is), a kis vizeletporciók, nőknél a hüvelyi, férfiaknál gáttáji és here fájdalom.

A betegség kialakulásának oka egyelőre nem ismert, azt viszont tudjuk, mitől jelentkeznek a tünetek. A fájdalom oka, hogy a hólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, ezért a vizeletben lévő maró anyagok irritálják a hólyag falát. A krónikus gyulladás idővel a panaszok fokozatos súlyosbodásához, hosszú évek alatt akár a hólyag teljes zsugorodásához is vezethet.

Mire végre specialistához jut egy-egy páciens, jellemzően már hosszú évekre nyúlik vissza a kórtörténete, s ez alatt negatív vizelet lelete ellenére számtalan antibiotikum kezelést kap, és sajnos az sem ritka, hogy pszichiáterhez is elküldik. A betegség hazai felismerési rátájával kapcsolatban nincsenek megbízható, hivatalos adatok, hiszen még mindig nagyon alacsony a felismerési ráta mind nőgyógyász, mind urológus oldalon. Magyarországon körülbelül 1000 beteget diagnosztizáltak eddig, közülük Dr. Lovász Sándor specialista egymaga 600 főt.

„A nemzetközi statisztikák alapján Magyarországon nagyjából százezer érintett lehet" – mondja el Dr. Lovász Sándor, IC-specialista, az RMC Clinics urológus szakorvosa. - "Nők esetében számos betegség téves diagnózisát kaphatja a hólyagfájdalom szindrómában szenvedő beteg. Vulvodyniát (hüvelyfájdalom), hüvelygyulladást, húgycső szindrómát, krónikus hólyaghurutot és endometriózist is megállapíthatnak tévesen. Hólyagfájdalom-szindrómában szenvedő férfiak pedig gyakran kapják meg a krónikus prosztatagyulladás, jóindulatú prosztata megnagyobbodás téves diagnózisát. Gyakran előfordul, hogy őket emiatt feleslegesen meg is műtik” – teszi hozzá Dr. Lovász Sándor. – „Magyarországon jelenleg tízszer annyi a női beteg, mint a férfi. Főként azért, mert az IC az orvosi köztudatban is női betegségként ismert, s így férfiaknál nem is gondolnak a lehetőségére. Nyugaton, ahol már ismertebb a betegség, az arány inkább egy az öthöz” – emeli ki a szakorvos.

A betegség diagnosztizálása a panaszok felvételét követően egy részletes szűrővizsgálat-sorozattal kezdődik. Amennyiben a vizeletmintából nyert leletek negatívak, ki lehet zárni a felfázás, illetve a bakteriális fertőzés lehetőségét, és valószínűsíthető, hogy a páciens hólyagfájdalom-szindrómától szenved. A pontos diagnózist követően fel kell térképezni a hólyagnyálkahártya sérült területeit, melyhez ma már fájdalommentes megoldások állnak rendelkezésre.

„A betegség korai szakaszában táplálékkiegészítőkkel, a vizelet lúgosításával, speciális diétával és a tartósan híg vizelet elérése érdekében nagy mennyiségű folyadék fogyasztásával javulás érhető el” – magyarázza Dr. Lovász Sándor.

Súlyosabb esetekben azonban orvosi beavatkozásra, intenzívebb kezelésre van szükség. Leghatásosabbnak a helyi (hólyagba fecskendezett) gyógyszeres kezelés bizonyult a sérült nyálkaréteg pótlására, így enyhíthető a gyulladás és csökkennek a panaszok. Előfordul azonban, hogy ez csak átmeneti megoldást nyújt, és a tünetek újra jelentkeznek. Ilyen esetekben a láthatóan beteg nyálkahártya területek leégetésére kerül sor, aminek során az itt felszaporodott fájdalom receptorok is elpusztulnak, s így ez tartósabb megoldást jelent.

„Ez azért lehet eredményes, mert a beteg nyálkahártya a leégetés során elhal és lelökődik, s az újrahámosodás az ép területek széléről indul meg, egy jobb minőségű felület kialakításával” – teszi hozzá Dr. Lovász Sándor.

Olvasd el ezt is!

Makacs felfázás - Súlyos betegség állhat a háttérben