A szívritmuszavarok terápiájához használt egyik gyakori hatóanyag (amiodaron) esetén jelentősen megnő a pajzsmirigyzavarok fellépésének esélye, illetve a meglévő problémák súlyosbodhatnak.
Hogy mit lehet ilyenkor tenni, azt Prof. Dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa magyarázta el.
A súlyos, az esetek egy részében kezelés nélkül az életet veszélyeztető szívritmuszavarok (egyik) leghatékonyabb gyógyszeres kezelése az amiodaron nevű hatóanyag adása. A Magyaroszágon forgalomban levő amiodaront tartalmazó készítmény súlyának több, mint egyharmadát jód alkotja. Egy tablettából 7 mg anorganikus jód szabadul fel, ami egy felnőtt személy jódszükségletének negyvenszerese. A hatóanyag az elhagyása után is hónapokig raktározódik a szírszövetben, izomzatban, szívben és pajzsmirigyben. Hosszan tartó amiodaron-kezelés mellékhatásaként a magas jódtartalom miatt pajzsmirigy alulműködés és túlműködés egyaránt kialakulhat, amit fontos figyelembe venni a szívritmuszavar kezelésekor.
Európában jódszegény terület az Alpok vidéke (Ausztria, Észak-Olaszország, Dél Németország, Svájc) Magyarországon elsősorban a Dunántúl. A jódozott konyasó általánossá válásával napjainkban ez a különbség elmosódik. Mindazonáltal jó jódellátottságú területeken az amiodaron elsősorban pajzsmirigy alulműködést (hypothyreosis) idéz elő a szert szedők mintegy tizedében, elsősorban bizonyos pajzsmirigy ellenes antitest (anti TPO) fokozott jelenlétekor, amely egy autoimmun folyamatot jelez. Ezekben az esetekben pótolni kell a pajzsmirigy hormont, az amiodaron adását nem kell megszűntetni.
A pajzsmirigy alulműködés tünetei:
Jódszegény területeken inkább a pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis) jelentkezhet mellékhatásként. Ennek két típusát ismerjük: az I. típus gyakori, a betegellátás során elsősorban ezzel a típussal találkozunk, a II. típus igen ritka.
Az I. típus emlékeztet az ún. Graves-Basedow kórra- azaz a pajzsmirigy immun eredetű túlműködésére, melynek során a pajzsmirigy hormon szintek, a trijódtironin (T3) és tiroxin (T4) szintek lehetnek extrém magasak. A klinikai gyakorlatban szabad (free) hormonszinteket mérünk, azaz fT3-t és fT4-t. A klinikai kép általában a magas hormonszintek ellenére sem súlyos.
Graves- Basedow kór tünetei:
Az ultrahang vizsgálat nem mutat hypoechogenitást (echogenitás: egy anyag ultrahangot visszaverő tulajdonsága; hypoechogen: ultrahangot gyengén visszaverő, alacsony sűrűségű szövetekre jellemző). A színes Doppler-vizsgálat normális vagy fokozott véráramlást mutat. A pajzsmirigy izotóp vizsgálata (szcintigáfia) során alacsony (2% körüli) az izotóp felvétel (de nem 0). Ennél a típusnál spontán javulás nem várható, gyógyulás csak az amiodarlon elhagyását követően következhet be. A kezelés tehát a szer megvonása mellett pajzsmirigyhormon szintézis gátló (tireosztatikum) készítmény adását foglalja magában.
Amennyiben az amiodaron nem hagyható el kardiológiai megfontolásból, a pajzsmirigy sebészi eltávolítása is szóba jöhet. A műtéti indikáció megítélésénél természetesen a szívbetegség jellegét mindenképpen figyelembe kellvenni! Optimális esetben a műtét idején a pajzsmirigy működés (közel) normális, ami az esetek jelentős részében nem elérhető. A leghatékonyabb kezelés ilyen esetekben a plazmaferezis – speciális rendszer segítségével a pajzsmirigy túlműködést okozó faktorok eltávolítása.
A II. típusban pajzsmirigy gyulladás- (thyreoiditis) szerű kép alakul ki. Ezekben az esetekben a magas pajzsmirigyhormon szintek oka a pusztuló (destruálódó) pajzsmirigyből felszabaduló hormonok. Ezekben az esetekben a pajzsmirigy ultrahang vizsgálat hypoechogenitást, a színes Doppler vizsgálat csökkent véráramlást mutat. A spontán javulás gyakori, sőt a heveny szakasz után pajzsmirigy alulműködés alakulhat ki. A túlműködés időszakában néhány hetes szteroid kezelés jöhet szóba. Az amiodaront nem szükséges elhagyni, illetve a normális pajzsmirigy működés elérésekor ismét adható.
"A fentiek miatt bármilyen indikáció – szívritmuszavar – esetén adott amiodaron kezelés előtt javasolt a pajzsmirigyműködés, a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjének ellenőrzése, a kezelés során a pajzsmirigy funkciók időszakos (például három havonkénti) kontrollja" - hangsúlyozza Prof. Dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Összességében tehát nagyon fontos – az elsősorban az amiodaron által provokált I. típusú pajzsmirigy túlműködés kialakulás esetén- az endokrinológus és kardiológus szakorvos igen szoros együttműködése!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.