Mit tehetünk, ha már kezelhetetlenné vált a csalánkiütésünk?

A csalánkiütés az esetek nagy részében akut reakció, többnyire allergiához kapcsolódóan. De előfordulhat olyan eset is, amikor a csalánkiütés krónikussá válik, és nehezebb kezelni.

Erről a lehetőségről beszéltdr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza, klinikai onkológus.

Mi okozhat csalánkiütést?

A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Egyes esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja, íme, a leggyakoribbak:

• Egyes ételek, sokszor diófélék, tenger gyümölcsei, apró magvas gyümölcsök, csokoládé, feldolgozott húskészítmények, tojás, stb.
• Gyógyszerek, beleértve bizonyos antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőt, magas vérnyomás gyógyszert.
• Fertőző betegségek, például influenza, húgyúti fertőzések, torokgyulladás.
• Egyes krónikus betegségek, például pajzsmirigy betegségek, lupus.
• Magas külső- vagy belső hőmérséklet.
• Állatokon élő élősködők, poratkák, csótányok.
• Pollenek, kemikáliák, napsütés, víz, egyes növények.

Ugyanakkor az esetek jelentős részében nem derül fény a csalánkiütés konkrét kiváltó okára.

Így lesz az akut tünetekből krónikus csalánkiütés

A csalánkiütés tünetei jellegzetesek: pirosság, viszketés, a bőrből való kiemelkedés. A kiütéses foltok néhány milliméterestől a néhány centisig terjedhetnek, jobbára az arcon, a kézen, a karokon, a lábakon, a lábfejeken jelennek meg. Az is jellemző lehet rá, hogy folyamatosan változtatja a helyét, szinte óráról órára elmúlik, és egy másik helyen jön ki. Ezek az erős, zavaró problémák általában 24 órán belül eltűnnek, de néhány esetben hónapokig, évekig fennmaradhatnak – ilyen esetben van szó krónikus csalánkiütésről.

- A kezelést nyilvánvalóan befolyásolja, hogy akut vagy krónikus esetről van-e szó. Akut esetben elsősorban antihisztaminokat alkalmazunk, amelyek visszaszorítják a hisztamin termelődésének hatásait. Mivel ezen gyógyszerekből vannak vény nélkül is elérhető szerek, tudni kell, hogy bizonyos esetekben, például alkohol-betegeknél és terheseknél nem szabad bármilyen antihisztamint alkalmazni. Más kezelést igényel, ha angiödéma is van a tünetek közt, különösen, hogy ez potenciálisan légzési nehézséget is okozhat. Amennyiben ez utóbbi tünet jelentkezik, esetleg hányás, felgyorsult szívverés, rosszullét, ájulás mellett, azonnal mentőt kell hívni – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza, klinikai onkológus. - Más a helyzet, ha krónikus csalánkiütést diagnosztizálunk. Ilyen esetben a tünetek hosszú távon is komoly kellemetlenséget jelentenek az érintettnek, ezért fontos acélzott kezelés.Egyes esetekben például antibiotikumokat és injektálható szereket is adhatunk, hogy csökkentsük az allergiás válasz okozta tüneteket. Természetesen különböző labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégzünk, amelyekkel olyan kiinduló betegségek után kutatunk, amelyek például a májat, a pajzsmirigyet vagy az immunrendszert érintik.

Fontos azonosítani a kiváltó okokat

Akinek már volt csalánkiütése, ajánlatos kerülnie a hisztamin felszabadulását kiváltó, úgynevezett triggereket – ehhez természetesen be kell azonosítani azokat, ha lehet. Ezen kívül érdemes visszafogni az alkoholfogyasztást, a hisztamin termelődéshez hozzájáruló élelmiszereket, és érzékeny bőrre kifejlesztett, és a szakorvos által ajánlott higiéniai termékeket használni. Egyes források olyan táplálékkiegészítők hasznát is hangsúlyozzák, mint a C-, a D-vitaminok és a ligetszépe olaj, de ezek alkalmazásáról mindenképpen bőrgyógyásszal érdemes egyeztetni. Hosszan fennálló panaszok esetén ajánlatos a betegség pszichés hátterével is foglalkozni, hiszen a hónapokig tartó kínzó tünetek akár depresszióhoz is vezethetnek, ami beindít egy ördögi kört. A stressz ugyanis önálló rizikófaktorként tovább ronthatja a bőr állapotát.