Poratka allergia esetén magasabb az asztma kialakulásának kockázata. Ez azonban csak bizonyos esetben igaz.
Hogyan deríthetjük ki, hogy a rizikócsoportba tartozunk-e?
A nem megfelelően kezelt légúti allergia szövődményeként újabb allergiák és asztma is kialakulhat. Poratka allergia esetében azonban a kockázat tovább nő, ha a komponens alapú allergiavizsgálat során a poratka allergén Der p1, Der p2 és Der p23 komponensei mutatnak magasabb értéket.
Dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosaelmondta, hogy a hagyományos allergiavizsgálattal szemben a komponens alapú allergiavizsgálat során az allergének összetevői, komponensei is kimutathatóak, ezekből pedig fontos információkhoz lehet jutni. Poratka allergia esetén, ha valakinél magasabb például a Der p 10 komponens értéke, akkor a rákfélék fogyasztásakor keresztallergia miatt akár anafilaxia is felléphet. Emellett pedig azt is láthatjuk, kinél fokozott a kockázata, hogy a poratka allergiája mellett idővel asztmás tünetek is megjelennek.
Ha tudjuk, hogy a rizikócsoportba tartozunk, akkor érdemes megfontolni a hagyományos tüneti allergia kezelés – orrspray, antihisztamin – mellett az allergén immunterápiát is.
Az allergén immunterápia nemcsak a tüneteket képes kezelni, hanem az immunrendszer működését hangolja át. A minimum 3 éves terápia alatt fokozatosan hozzászoktatják a szervezetet ahhoz az anyaghoz, amelyre allergiás, a tünetek így idővel nem jelentkeznek majd.
Az allergén immunterápia azonban nemcsak ezért ajánlott a rizikócsoportba tartozó poratkások számára, hanem mert a kezelés bizonyítottan képes csökkenteni az asztma kialakulásának kockázatát. A kezelés már kialakult asztma mellett is kezdhető, a kezelőorvos javaslatára, az asztma súlyosságától is függően.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.