Hihetetlen sebességgel pusztulnak az asztronauták vörösvérsejtjei az űrutazáson

Egy kanadai kutatócsoport megállapította, hogy az űrrepülés során az asztronauták szervezetében a vörösvérsejtek pusztulásának aránya jóval magasabb, mint a Földön.

A vörösvérsejtek térfogatának változását az asztronautáknál már a legkorábbi űrutazások során is dokumentálták – írta a NASA.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végzett kísérletnek köszönhetően egy kanadai kutatócsoport megállapította, hogy a vörösvérsejtek pusztulásának aránya jelentősen megnövekedett az űrben.

A Földön a szervezetünk átlagosan másodpercenként kétmillió vörösvértestet hoz létre és pusztít el. A hat hónapos űrrepülések során a vizsgált asztronauták szervezete másodpercenként hárommillió vörösvérsejtet semmisített meg, vagyis 54 százalékkal többet, mint ami az utazás előtt jellemző volt.

A Kanadai Űrügynökség (CSA) által támogatott MARROW nevű vizsgálat során a csontvelőt, valamint a vörös- és fehérvérsejtek működésének változásait vizsgálták az űrben.

A kutatók úgy gondolták, hogy a vörösvérsejtek számának változása az űrben a testfolyadékokban bekövetkező változások eredménye lehet, amelyek akkor következnek be, amikor egy űrhajós először érkezik az űrbe, ekkor ugyanis az űrhajósok elveszítik a vérereikben lévő folyadék tíz százalékát.

A változás egyik elmélete az volt, hogy a testük gyorsan elpusztítja a vörösvérsejtek tíz százalékát, hogy helyreállítsa a folyadék és a sejtek közötti megfelelő egyensúlyt.

A kutatók azonban arra a felfedezésre jutottak, hogy a vörösvérsejtek pusztulása még jóval a kezdeti folyadékeltolódások után is folytatódott.

Guy Trudel, az Ottawai Egyetem vezető kutatója elmondta, hogy a vizsgálatok során rájöttek, hogy a hemolízis, vagyis a vörösvérsejtek pusztulása mindaddig folytatódik, amíg az ember az űrben tartózkodik. Az űrben történő hemolízis fokozott vörösvérsejt-termelést is kivált, ami azt jelenti, hogy az űrhajósoknak fokozott táplálkozásra lehet szükségük ennek ellensúlyozására. A vörösvértestek pusztulásának szintje meredeken csökkent, amikor az űrhajósok visszatértek a Földre, de még egy évvel később is a normális szint felett maradt.

"A vörösvértestek számának szabályozása megváltozik az űrben, ami olyan szerkezeti változásokat okozhat az érintett szervekben, amelyek egy évvel a leszállás után is fennmaradnak" – fogalmazott Guy Trudel.

A kutató hozzátette, hogy a mechanizmus folyamatának pontos azonosításához további vizsgálatokra van szükség.

Olvasd el ezt is!