A Covid mellett a madárinfluenza is fenyegeti Európát?

A vírus képes módosítani genetikai kódját

Ha a koronavírus nem lenne elég, Európa újra aggódhat a madárinfluenza-járvány miatt, mely a leginkább halálos, ismert állatbetegség, de veszélyeztetheti az embert is.

Miután a koronavírus már városok lakosságával egyenlő halálesetet okozott, Európa újra szembesül a madárinfluenza-járvánnyal is. A madárinfluenza a leghalálosabb ismert állatbetegség. Csirkéknél és pulykáknál az érintett állomány több mint 90 százaléka néhány héten belül elpusztul, kacsáknál és libáknál a betegség enyhébb lefolyású lehet.

A betegséget madárinfluenza-vírusok okozzák, melyek többsége enyhe fertőzést vált ki a madaraknál, két altípus azonban, a H5 és H7, rendkívül halálos. Az influenzavírusok magas mutációs rátával rendelkeznek és képesek a géncserére, amennyiben két vírus egyszerre fertőz meg egyetlen gazdaszervezetet.

Ezek a genetikai változások lehetővé teszik számukra, hogy módosítsák összetételüket és ezzel megmeneküljenek a gazdaszervezet immunitásától, vagyis tovább terjedjenek. Az előző évszázadban a halálos madárinfluenza járványok igen ritkán fordultak elő és mindig enyhe, H5 vagy H7 vírusokból eredtek – ezek azonban halálos vírusokká mutálódtak, miközben átterjedtek egy csirke- vagy pulykaállományra.

Az ebből kialakult járványokat 1996-ig hatékonyan ellenőrizték, vagy – mert nem voltak fogékony gazdaszervezetek - egyszerűen megszűntek.

Veszélyt jelent a H5N1

A fent említett, halálos vírusok okozta fertőzéseket még vadon élő madarakban sem észlelték. Ez azonban megváltozott, amikor Kínában megjelent a H5N1 vírus.

A baromfinál jelentkező járványokat nem sikerült hatékonyan kontrollálni. A vírus fokozatosan elkezdett terjedni, előbb Kínában, majd 2003-tól Ázsiában és Afrikában. A fertőzött baromfival szorosan érintkező emberek szintén megfertőződhetnek – a betegség eddig 456 ember halálát okozta. A vadon élő madarak ugyancsak elkapták a vírust, annak folyamatos terjedése miatt a baromfi körében. Ez új H5 vírusokat eredményezett, amelyek a baromfira nézve még mindig halálosnak bizonyultak, de bizonyos vízimadárfajoknak kevés kárt okoztak.

A vándorló vízimadarak tehát több ezer kilométert repülhettek, úgy, hogy a vírussal megfertőzték őket, s igen nagy távolságokra terjeszthették el azt.

Hogy került a képbe Európa?

A vírust 2005-ben vitték be először Európába a vadon élő vízimadarak - őszi vándorlásuk során. Ez árulkodott elsőként arról, hogy teljesen megváltozott ezen vírusok ökológiája. Az eredetileg a baromfihoz kapcsolódó vírus alkalmazkodott a vadon élő vízimadarakhoz, s ezzel nagymértékben növelte túlélésének esélyét.

Minden évben - tavasszal és nyáron - a vízimadarak szibériai költőhelyeiken összekeverednek és összekeverik influenzavírusaikat is, új változatokat hozva létre, amelyeket aztán az őszi vándorlás során behoznak Európa, Ázsia és Afrika területeire - halálos járványokat okozva a baromfi körében.

Nyilvánvaló, hogy a vad vízimadarak esetében igen kevés kontrollt gyakorolhat az ember a fertőzés visszaszorításáért. Felügyelet javasolt, hogy felmérjék a baromfi vírusnak való kitettségét és csökkentsék a kockázatot, illetve eltávolítsák az elhullott madarak tetemeit a környezetből.

A baromfitenyésztőknek, akiknek területén sok vízimadár él télen, azt javasolják, tartsák beltérben a baromfit és hajtsanak végre biológiai biztonsági intézkedéseket, hogy a vírus ne kerülhessen be az ólba. A fertőzött, vadon élő madarak ürüléke nagy mennyiségű vírust tartalmazhat, s ez könnyen bejuthat a baromfi közé, nem tisztított csizmák vagy anyagok segítségével.

Minden arra utal, hogy a jelenlegi biológiai biztonsági programok nem voltak elég hatékonyak a fertőzések megelőzésére a veszélyeztetett területeken. A 2020–2021-ben csak Európa területén több mint 1000 járvány tört ki. A jelenlegi szezonban pedig már több 10 járványt észleltek az illetékesek.

Az, hogy a járvány kitörések évente ismétlődnek és a baromfi tömeges leölésére van szükség, nyilvánvalóan veszélyezteti a baromfitenyésztés fenntarthatóságát.

Vakcina a baromfinak

A probléma megoldására a védőoltás lehet eszköz. Ez azonban sok országban tilos, alkalmazása pedig oda vezethet, hogy nem vásárolják meg a baromfit. A kereskedelmi akadályok oka, hogy a legtöbb jelenlegi vakcina megelőzi a betegségeket, de a fertőzés terjedését nem gátolja meg.

Mindez „csendes” vírusterjedéshez vezet, ami nemcsak veszélyezteti a járvány elleni védekezést, hanem azt is eredményezheti, hogy a vírus átterjedhet az állatokról az emberre. Nagy szerencse, hogy a jelenleg keringő H5 vírusváltozatok többsége nem olyan veszélyes az emberre, mint a H5N1 őse. Ennek ellenére fontos óvatosnak lenni – hiszen ez könnyen megváltozhat, a vírus képes módosítani genetikai kódját.

A baromfi részére sürgősen hatékony vakcinákra lenne szükség, ez az egyetlen fenntartható megoldás. Az új generációs vakcinák nagyobb potenciállal rendelkeznek a madárinfluenza elleni védekezésben, ám hatékonyságukat a vírus terjedésének megállítására a helyszínen kell bizonyítani.

Az ilyen vakcina nemcsak védi a baromfit, hanem minimálisra csökkenti az emberek vírusnak való kitettségét is.

Ez is érdekelhet!