Tudod, mi az a boka-kar index?

Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra, vagy az infarktusra gondolunk.

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik, és számos orvosi diagnosztikai módszer, így a boka-kar index is jelezheti a betegséget.

Ezért nevezik kirakatbetegségnek az érszűkületet

„Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték, amelyet a betegek meglehetősen pontosan észlelnek is. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Műszeres diagnosztikai lehetőségek

- Az úgynevezett boka-kar indexet (doppler-index) meghatározó készülékkel a bokán mért vérnyomás értéke elosztódik a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utalhat. A speciális készülék a két érték közti különbség megbízható meghatározásához szükséges automata, a két karon és a két bokán egyidejűleg végzett mérésre is lehetőséget ad - így a kardiovaszkuláris kockázat ellenőrzésének fontos eszköze.

- Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.

- Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).

- Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban mindenképpen szükséges lehet az érfestés nevű eljárás is, amelynek eredménye befolyásolja a műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációját.

Az érszűkület rizikófaktorai: mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Az érszűkület következményei súlyosak is lehetnek. Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás.

Ezek az alábbiak:

• jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság,
• magas vérnyomás,
• magas koleszterin- és/vagy triglicerid szint,
• dohányzás,
• tartós és kezeletlen stressz,
• magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek családi halmozódása,
• változó kor megjelenése a hölgyeknél,
• túlsúly vagy elhízás.