Nem fertőző és nem mindig halálos - Tévhitek a rák kapcsán - 1-rész

Sok mítosszal élnek az emberek a daganatok kapcsán

Bár a rák igen régóta létező, a modern világban is emberek millióinak haláláért felelős kór, ma is számos tévhit kering róla. Érdemes hát tisztázni, mi igaz és mi nem a daganatos betegség kapcsán.

A világon sajnos ma is vezető haláloknak számít a rák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 10 millió ember halt meg miatta 2020-ban.

A tévhitek általában a nagymértékben elterjedt betegségek körül alakulnak ki, s nincs ez másként a rák esetében sem.

A rák megnevezés olyan betegségek csoportjára utal, amelyek a test bármely részét érinthetik. Ez még inkább hozzájárul a zűrzavarhoz az emberek fejében.

Íme a leggyakoribb tévhitek, amelyek a rák kapcsán keringenek – és a valóság.

1.„A rák a halálos ítélettel egyenlő”: ez nem igaz. A statisztikák ellenére a rákos betegség nem mindig egyenlő a véggel. Ahogyan a tudósok egyre többet tudnak meg a rákkal kapcsolatban, annál fejlettebb kezelésekre van lehetőség – így a rákból való felépülés esélye egyre javul.

Példának okáért 2019 januárjában a becslések szerint 16,9 millió rákos túlélő élt az Egyesült Államokban, míg Angliában az elmúlt 40 évben megduplázódott a túlélési arány.

A rosszindulatú emlődaganatok kb. ötödét egy speciális mammográfiás mintavétellel igen korai stádiumban igazolni lehet. A sztereotaxiás core biopszia azonban még kevés helyen hozzáférhető Magyarországon.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a túlélés esélye jelentős mértékben függ a rák típusától. Az Egyesült Királyságban például 98 százalékos a hererák túlélési aránya, ám a hasnyálmirigyráké csupán 1 százalék.

Egyes rákbetegségek esetében az 5 éves túlélési arány 90 százalékos, vagy annál is jobb. Ilyen például a mell-, a prosztata- és a pajzsmirigyrák.

2.„A rák fertőző”: ez is tévhit. A rák nem fertőző, egy beteg nem adhatja át azt valaki másnak. Az azonban tény, hogy bizonyos nemi úton terjedő betegségek, így a humán papillomavírus (HPV), a Hepatitis B és C okozhatnak rákot a méhnyakon és a májban. Ezen esetekben azonban egy fertőző kórokozó okozza a rákot, nem pedig a daganat maga fertőz.

3.„A mobiltelefonok rákot okoznak”: máig nincs bizonyíték arra, hogy a mobiltelefonok rák kialakulását eredményeznék.

A tévhit kialakulásának egyik oka, hogy ezen eszközök rádiófrekvenciás sugárzást (rádióhullámokat) bocsátanak ki, a nem ionizáló sugárzás egyik formáját. A test pedig elnyeli ezt a sugárzást.

A tudósok persze tisztában vannak azzal, hogy az ionizáló sugárzásnak - például a röntgennek - való kitettség növeli a rák kockázatát. A rádiófrekvenciás sugárzás viszont nem ionizáló sugárzás, vagyis nem emeli a daganatos betegség rizikóját.

Noha számos tanulmány vizsgálta már a nem ionizáló, radarból, mikrohullámú sütőből, mobiltelefonból és más forrásokból származó sugárzás potenciális egészségügyi hatásait, ma sincs rá egyöntetű bizonyíték, hogy a nem ionizáló sugárzás növelné az emberekben a rák kockázatát – szögezte le az amerikai Országos Rákintézet.

4 „Az elektromos vezetékek rákot váltanak ki”: ez szintén tévhit. Az elektromos vezetékek által előállított, extrém mértékben alacsony frekvencia (ELF) nem ionizáló, vagyis nem okoz rákot.

Számos tanulmány vizsgálta már az ELF mágneses mezők lehetséges hatásait patkányok és egerek esetében. Ezen vizsgálatok során az állatokat erősebb mágneses térnek teszik ki, mint ami az embereket a mindennapokban éri, ám egyetlen tanulmány sem mutatta, hogy megnövekedett volna a rák előfordulása a rágcsálóknál. Valójában bizonyos rákok valószínűsége még alacsonyabb is volt azoknál az állatoknál, akiket ELF-sugárzás ért - tudatta az Amerikai Rák Szövetség.

A szövetség azonban megjegyzi, hogy egyes tanulmányok a leukémia kockázatának enyhe megnövekedését tapasztalták az elektromos vezetékek közelében élő gyermekeknél. Ennek okai azonban továbbra sem tisztázottak.

5.„A mesterséges édesítők rákot okoznak”: szintén a mai napig nincs igazán jó bizonyíték arra, hogy a mesterséges édesítőszerek emelnék a rák kialakulásának kockázatát. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet tájékoztatása szerint az ezzel kapcsolatos témák akkor kerültek elő, amikor korai tanulmányok kimutatták: a ciklamát szacharinnal kombinálva húgyhólyagrákot okozott laboratóriumban élő állatoknál. A további vizsgálatok azonban nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az embereknél összefüggés állna fenn a daganatos betegséggel. Hasonló módon, az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hatóság) által jóváhagyott édesítőszerek vizsgálata sem bizonyította egyértelműen, hogy volna kapcsolat köztük és az embereknél kialakult rák között.

Szakemberek megjegyzik, hogy az aszpartám és a rák kapcsolatát vizsgáló, több mint félmillió résztvevővel készült tanulmány sem talált összefüggést az aszpartám-fogyasztás és a limfóma, a leukémia vagy az agyrák között.

A fenti állítást tehát a szakemberek szintén a tévhit kategóriába sorolják.

A cikket folytatjuk.