Vérrögképződés okozója lehet a folsav hiánya

A folsav kapcsán lehetségesen előforduló velőcsőzáródási rendellenességről sokat hallani, ám arról kevesebben, hogy ennek hiányában a trombózis is könnyebben kialakulhat.

Mára az is teljesen nyilvánvaló, hogy miért is fontos, hogy egy készítmény szerves formában tartalmazza a folsavat, hiszen az MTHFR mutációval is igen sokszor találkozhatunk a hírekben.Sajnos azonban a trombózist is meg kell említeni, mint a várandósság során fellépő esetleges mellékhatást, mely a terhesség előrehaladtával csak fokozódik, és kialakulásában nagyon fontos szerepe van a folsavnak is!

A folsav és a vérképzés

Igen, a folsav – vagy B9-vitamin – nagyon fontos szerepet tölt be az idegrendszeri fejlődésben, így a velőcső megfelelő kifejlődésében és záródásában is. De a folsav alapvetően minden egyes sejtosztódási folyamatba beleszól, így a vérképzésbe is, legyen szó akár vörösvértestekről, akár fehérvérsejtekről.

Sőt, ha nem megfelelő a folsavszintézis, azaz a szervezetben túlságosan alacsony a szintje, akkor az megemeli a vér homocisztein szintjét. Ez az aminosav a vérben természetesen jelen kell, hogy legyen, ám magas szintje jelentősen hozzájárul az érfalak - az artériák és a vénák falának mikrosérüléseihez, mely sajnos jelentősen növeli a vérrögképződés kialakulásának valószínűségét. Ha pedig egy vérrög leszakad, és a véráramban valahol fennakadást okoz, akkor trombózis, tüdőembólia vagy stroke is kialakulhat.

A terhesség és a trombózis

"Rossz hír, hogy a terhesség már önmagában is növeli a trombózis rizikófaktorát, pusztán azért, mert a baba komoly megterhelést jelent a szervezetnek. Ehhez jön még a terhesség alatti indokolatlan hízás is, mely tovább rontja a rizikóadatokat. Nem is beszélve a folsav hasznosulását is jelentősen befolyásoló MTHFR mutáció jelenlétéről, mely a homocisztein szint emelkedésében is jelentős szerepet játszik" - mondja dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos, a ratkotunde.hu szakértője.

A terhességet ma már a legtöbb szakember tanácsára a nők jellemzően támogatják valamilyen várandósvitaminnal. Azt is tudják, hogy jó, ha komplex a készítmény, illetve ki kell, hogy szolgálja az eltérő trimeszterek eltérő igényrendszerét - érthetőbben: megfelelően tagoltnak kell lennie.

Ez azonban még nem elég. A problémák - jelen esetben éppen a folsav hasznosulásával összefüggő gondok - kiküszöbölésére mindenképpen olyan készítményt válasszunk, mely a folsavat is - és a lehető legtöbb más anyagot is – szerves formában tartalmazza. Más anyagok esetében ez a -citrát és a -glükonát formákat jelenti, a folsavnál azonban más a helyzet. A folát tartalmú készítményekből az MTHFR mutációval élők szervezete nem képes hasznosítani a folsavat. Hogy honnan lehet tudni, jelen van-e a mutáció? Vérvizsgálattal könnyen kideríthető, de a tűre sincsen szükség abban az esetben, ha quatrefolic formában juttatjuk be a folsavat. Az úgynevezett negyedik generációs, vagy quatrefolic formában ugyanis az MTHFR gén mutációjától függetlenül a szervezet képes hasznosítani a folsavat, ráadásul kimagaslóan jó arányban, ami nagyon fontos.

Kell a vérteszt?

Hogy ezek után kell-e az MTHFR mutációt ellenőriztetni? Bár a folsavellátottság a fent leírt módon könnyen megoldható még a mutáció jelenlétében is, ennek ellenére igen, érdemes utánajárni a kérdésnek. Az MTHFR gén ugyanis sok olyan folyamatba beleszól - többek közt a fent említett véralvadási folyamatokba is -, amik miatt a kezelőorvosnak fontos információ, hogy a génmutáció jelen van-e az adott kismamában.