Rákbetegség és koronavírus elleni oltás – minden beteg felveheti?

Daganatos megbetegedés esetén sem ellenjavallt

Bár szükség van a kezelőorvos jóváhagyására, rákbetegség esetén is felvehető jelenleg bármelyik koronavírus elleni védőoltás. Íme a részletek.

Annál, aki daganatos betegséggel küzd, a koronavírus elkapásának esélye még fokozottabb aggodalmat vált ki. Nem kérdés, hogy rákbetegség esetében a Covid-19 fertőzés jóval nagyobb veszélyt jelent a páciens számára. Ezért a védőoltás felvétele különösen indokolt.

Sokakban felmerülhet, nem lehet-e gond a vakcina beadatásából daganatos betegség esetén.Az oltás felvétele nem kockázatos rákbetegségnél sem, sokkal nagyobb baj származhat abból, ha koronavírus-szövődmények alakulnak ki a páciensnél.Legjobban a védőoltással védekezhetünk a vírusok okozta megbetegedések ellen, s ez igaz a koronavírusra is. Mivel a Covid-19 akár súlyos akut légzési tüneteket is kiválthat és a beteg lélegeztetőgépre kerülhet, nagyon fontos elkerülni ezeket a szövődményeket.

Mióta az oltások beadása elkezdődött, hazánkban is többféle vakcinát vehetnek fel az emberek - ez a rákbetegekre is igaz, bár célszerű előtte egyeztetniük kezelőorvosukkal. Amennyiben nincs ellenjavallat, bármelyik oltás beadható daganatos betegnek is.

A vakcinák korai szakaszban levő vizsgálatai alapján minden, Magyarországon engedélyezett oltóanyag biztonságosnak számít. Mellékhatások természetesen lehetnek, amire maga az oltóorvos is felhívja a figyelmet. Az átmeneti reakciók azonban 1-2 napon belül megszűnnek.

Rákból gyógyult betegek ugyanakkor a Szputnyik V oltóanyagot nem vehetik fel, mivel daganatos betegekkel kapcsolatosan nincsenek tapasztalatok e vakcina esetében. Olyan betegeknek lehet beadni, akiknél az immunrendszer működését mérsékelő kemoterápia még nem vette kezdetét, vagy azt már abbahagyták; illetve eltelt minimum 1 hónap a kemoterápia és az oltás között, s rendezett a beteg fehérvérsejtszáma. Ha tehát a páciens konzultál kezelőorvosával és a feltételeknek megfelel, a Szputnyik V vakcina is beadható neki.

Miért különösen indokolt az oltás rákbetegség esetén?

Rosszindulatú daganatos betegségeknél a tapasztalatok alapján jóval nagyobb annak a veszélye, hogy a koronavírus súlyos szövődményeket okoz. Különösen igaz ez a tüdő, a vérképzőszervek rákos megbetegedéseinél, illetve azoknál a betegségeknél, ahol már van áttét. Azon rákosoknál, akiknél egyéb problémák is jelen vannak, így például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, szintén nagyobb a valószínűsége a koronavírusból eredő súlyos szövődményeknek. Az idősebb daganatos betegeknél hasonló a helyzet.

Mikor adható be a vakcina?

A pácienseknek mindenképp konzultálniuk kell kezelőorvosukkal a vakcina időzítéséről. Annak beadatása ugyanis függhet attól, hol tart éppen a kezelés. A legoptimálisabb az, ha még a rákkezelés megkezdése előtt felveszi a beteg az oltást – ez igaz akkor is, ha sugárkezelés, kemoterápia vagy immunterápia előtt áll.

Természetesen, ha a kezelés már elkezdődött, alatta is indokolt beadni a koronavírus elleni vakcinát.Kemo- és immunterápia, valamint sugárkezelés után bármikor felvehető az oltás, ha a páciens fehérvérsejtszáma rendben van. Ugyanakkor, ha a beteg olyan terápián vesz részt, amely csökkenti a vér B-sejtjeinek mennyiségét, vagy allogén, tehát nem saját őssejt-átültetéses kezelésre van szüksége, a vakcinát 6 hónappal később kell beadni.

Bármikor felvehető a vakcina hormonterápia esetén, valamit célzott biológiai terápia mellett is, ha az illető fehérvérsejtszáma rendezett.Operációnál fontos, hogy minimum egy héttel a beavatkozás előtt oltsák be a beteget – hogy az esetleges mellékhatások megszűnjenek. Ha a műtét megvolt, rendezett fehérvérsejtszám mellett bármikor beoltható a páciens.Ha kórtörténetben szerepel bármilyen allergiás, azonnali túlérzékenységi reakció, a védőoltás nem vehető fel. A vakcina második adagja nem adható be azoknak sem, akik az első adagot követően produkáltak allergiás reakciót.

Van-e szövődmény vagy mellékhatás rákbetegség esetén adott oltásnál?

Amennyiben a koronavírus elleni védőoltást rákbetegség-kezelés idején veszi fel valaki, az az oltás mellékhatásainak esélyét nem emeli. Az azonban megtörténhet, hogy az immunválasz nem lesz megfelelő, így a védettség nem alakul ki. Ez igaz lehet a vérképzőszervi rákos megbetegedések – így a limfómák és leukémiák esetében -, valamint, ha a páciens immunszupressziós, tehát immunrendszer-működés-csökkentő terápia alatt áll.

Azoknál, akik kemoterápiás kezelésben részesülnek, alacsonyabb lehet a létrejövő antitestek aránya, mint másoknál. Ugyanakkor, a PD-1/PD-L1 immunterápián részt vevő betegeknél erőteljesebb immunválaszra lehet számítani.