A szűrővizsgálatokon való részvétel, az önvizsgálat, az orvos-beteg találkozók betartása különösen fontos a mellrák esetében, ezért a COVID helyzet miatt nem szabad hanyagolni.

Magyarországon megközelítően 8000 új emlőrákos esetet regisztrálnak évente. Az új páciensek egy részénél már a betegség előrehaladott állapotát diagnosztizálják, amikor a mellben kialakult daganat már átterjedt a test más részeire is.

A korai szakaszban felismert melldaganatok többsége gyógyítható, ehhez azonban nélkülözhetetlen a rendszeres önvizsgálat és a szűréseken történő rendszeres részvétel, valamint az orvos azonnali felkeresése, amennyiben valaki gyanús elváltozást tapasztal magán.

Ilyen elváltozás lehet például a mellben vagy hónaljban tapintható csomó vagy göb, az emlőbimbó indokolatlan váladékozása, bőrmegvastagodás, behúzódás vagy narancsbőr a mell területén, az emlőbimbó behúzódása vagy befordulása, duzzanat, gyulladás, bőrpír, alak- vagy méretbeli változás az eddigihez képest, szokatlan, nem múló fájdalom vagy viszketés.

„A koronavírus-járvány valószínűleg sokunkban keltett félelmet vagy bizonytalanságot, de emiatt a szűrésektől és kezelésektől való távolmaradás nem indokolt. A bevezetett és mára bejáratott járványhelyzetre vonatkozó megelőzési protokollok mellett biztonságos az ellátás az egészségügyi intézményekben. Továbbra is fontos célunk, hogy az emlőrákos betegek időben megkapják a megfelelő kezelést és ellátást. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ha kapott behívólevelet, jelenjen meg a mammográfiás szűrővizsgálaton. Ha emlődaganatra utaló jeleket fedez fel magán, ne halogassa és forduljon orvoshoz, ha pedig kezelés alatt áll, akkor maradjon kapcsolatban a kezelőorvosával és folytassa a terápiáját” – mondta Dr. Boér Katalin PhD, a Szent Margit Kórház Onkológia osztályvezető főorvosa, belgyógyász és klinikai onkológus szakorvos.

A szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok keretén belül a 45 és 65 év közötti nők kétévente névre szóló mammográfiás szűrővizsgálatra szóló meghívót kapnak postán. Abban az esetben, ha valaki ebbe a korosztályba tartozik, de nem kapott meghívólevelet és magánellátás keretében sem vett részt 2 éven belül szűrésen vagy diagnosztikai vizsgálaton, akkor erősen ajánlott a szűrésen való jelentkezés.

A KSH 2020. októberben publikált adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a 35-64 év közötti nők közel 40 százaléka soha, vagy több, mint három éve járt utoljára emlőszűrésen.

Az, hogy jelen helyzetben valaki halogatja a szűrővizsgálatot, vagy az orvos felkeresését, egyrészt érthető reakció, másrészről azonban nagyon fontos megérteni, hogy a mellrák bármikor kialakulhat. A szűrés célja, hogy a daganatot a lehető legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, ezzel is javítva a gyógyulás esélyeit.

„Tapasztalatom alapján a mellrákszűrés mindenkinél okoz bizonyos stresszt, különösen igaz ez azokra, akiknek a családjában vagy környezetében előfordult a betegség. Igaz, hogy bármikor találhatnak elváltozást, de a szűrés célja éppen az, hogy minél korábban, ideális esetben a tünetek megjelenése előtt derüljön fény a mell daganatos megbetegedésére és minél korábban elkezdődhessen a betegség kezelése” – tette hozzá Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke.

A rendszeres szűrés mellett a már felismert mellrák kezelése is létfontosságú. Ma már a sebészeti beavatkozás, a sugár- és kemoterápia, a hormonterápia mellett ún. célzottan ható gyógyszerek is elérhetőek a betegség gyógyítására.

A NEAK által publikált adatok alapján 2019-ben hazánkban rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73 553 beteg részesült közfinanszírozott járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátásban, ez az adat az elmúlt tíz évben folyamatos emelkedést mutat. A statisztika alapján a betegek 99,7 százaléka járóbetegként is részesült valamilyen ellátásban, így feltételezhető, hogy nem az új betegek száma, hanem a betegség túlélési ideje növekszik, amiben az alkalmazott korszerű onkológiai kezelések hatékonysága, valamint az is szerepet játszhat, hogy a tünetmentes páciensek a betegszervezetek hatására tudatosabban vesznek részt a kontroll vizsgálatokon.

Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében a koronavírus fertőzés nagyobb kockázatot jelenthet, ezért részükről nagyobb odafigyelés szükséges a mindennapokban és az egészségügyi intézmények felkeresésekor. Az áttétes emlőrák esetében amellett, hogy a daganat megterheli a szervezetet, a kemoterápia és bizonyos célzott terápiák esetenként átmenetileg gyengíthetik az immunrendszert. Az áttétes emlőrák esetében a tüdőáttétek fennállása pl. súlyosbíthat egy esetleges koronavírus fertőzést.

Ugyanakkor az egészségügyi intézmények által hozott járványügyi intézkedések és az alapvető higiénés előírások betartásával az esetleges fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető és nem összemérhető a szűrés, illetve a már megkezdett kezelés által elérhető egészségügyi előnnyel.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főbb ajánlásai a fertőzés veszélyének csökkentésére az orrot és szájat takaró maszk szabályos viselését, a tömegek, rosszul szellőztetett helyiségek és betegekkel való érintkezés elkerülését, valamint a rendszeres kézmosást tartalmazzák.

Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében kifejezetten fontos, hogy tartsák a kapcsolatot a háziorvosukkal és az onkológussal. Ma már igénybe vehetik a betegek az onkológiában széleskörben alkalmazott telemedicinális ellátás lehetőségeit, melyekkel esetenként elkerülhetőek a személyes megjelenések. Lehetőleg csak előzetesen egyeztetett időpontra induljanak el az egészségügyi intézménybe.

Létfontosságú a mellrák felismerése COVID idején is